Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

Marosi Ernő: A koldulórendi építészet Magyarországon

9. Sopron, ferences (bencés) templom. A nyugati kapuzat részlete. függéseit is. Ennek az udvari körnek sajátos igényeivel függnek össze a különböző reprezentatív sírépítmények: a tfzebnicei ciszterci kolostor félbemaradt együttese, a prágai Anezka kettős kolostor Ottokár-kori bővítése.

42 Az uralkodói temetkezéseknek a ciszterci monostorokra bízását és a ferencesek egyidejű pártolását, amelyet Franciaországban Szent Lajos hajtott végre,

43 Magyarországon is jól ismerjük, de csak a temetkezési helyeket ismerjük, épületeiket azonban nem. E temetkezési szokások azonban motiválhatták az udvari gótika stílusával összefüggő típus megválasztását és elterjedését. A nyújtott szentélyű, teremszerű hosszházú koldulórendi templom ez időtől kezdve vált a magyar középkori építészet vezető típusává, hatott más rendek, köztük a pálosok építészetére, a plébániatemplomokra is.

44 Inkább kivételes variánsoknak tekinthetők a háromhajós csarnokmegoldások, mint a centralizáló soproni, a lőcsei ferenceseké, (6. kép) vagy a minden tekintetben kivételes, a 14. századi udvari építészet legnagyobb magaslatát képviselő óbudai klarissza templomé,

45 a faragványainak kvalitása révén is kiemelkedő, késő gótikus okolicsnói obszerváns épületé.

46 A korai terekben fontos szerepet játszottak, s feltehetően a szerzetesi közösség elzárkózását szolgálták a lettnerek. Nyomaik, maradványaik Budán a do-