Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

G. Lászay Judit: A szécsényi ferences kolostor építéstörténete a 17. század végéig

oszlopra" állította fel, a korábbi nyílást felhasználhatták az első szószék kijáratához. A különálló épület és a szentély közötti részt beépítették: a nyitott folyosót dongaboltozattal lefedték, e felett, egy szobát alakítottak ki, melynek szintje kb. egyezett a felső teremével. 1993-as ásatásunkkor, Juan Cabellóval az épület keleti homlokzata előtt a nyolcszög öt oldalával záródó, támpilléres szentélyt találtunk.

04 (Belső szélesség: 4,40 méter, belső hosszúság: 6 méter) A szentély boltozott volt, ezt mutatják a belső falsíkon lévő alapozási kiugráson, a sarkokban látható kis oszlop alapozások. A hozzá tartozó hajótér a sekrestyétől északra eső két barokk cellát foglalja magába. Kiterjedése a kutatóárkainkban mutatkozott alapozások alapján egyértelműen megállapítható, a jelentős barokk bontások ellenére is. A sekrestye falát közös főfalnak használva, s az észak felé eső második és harmadik barokk cella falvonalában alakították ki az oldalfalakat. A zárófal egybeesik a sekrestye nyugati falával.

55 A sekrestyének e térbe is nyílt ajtaja, pontosan a másik ajtóval átellenben. A sekrestye fala az egyetlen hozzá tartozó felmenő fal - ezen ill. annak alapozásánál nem mutatkozik nyoma boltozásnak. Sőt, a sík lezárás engedte meg, hogy az emeleti terem bejáratából betekintő ablakot alakítsanak ki.

56 (így az oratórium funkciót is kapott.) Korábban ezt a kiépítést az obszerváns átvétellel vagy a noviciátus ide helyezésével véltem indokoltnak, tehát a 15. század második felére gondoltam.

57 Egy oklevélben azonban, mely Frank fiának, Szécsényi Lászlónak 1413. január 13-án kelt végrendeletét tartalmazza,

58 ő a szécsényi kolostorban lévő Szent Kereszt kápolna javára rendelkezik, mivel testét oda óhajtja temettetni. így mivel más kápolnára semmilyen irásos vagy tárgyi adatunk nincs, valószínűnek látszik, hogy azt a kápolnát találtuk meg. Ferences kolostorokban gyakran találunk kápolnákat (Ausztriában pl: Wels, minorita kolostor, Sigmarkapelle; Graz, minorita templom; Katzelsdorf, ferences templom).

59 Magyarországon is feltártak ilyen kápolnákat: Sárospatak, ferences kolostor;

69 Visegrád, ferences kolostor;

61 Ozora, ferences kolostor.

62 Talán még valószínűbb az, hogy a szentély a kolostor káptalan terméhez tartozott. Szentéllyel kiépített káptalantermek pl. Sopron, ferences templom; Budaszentlörinc, pálos kolostor; Klastrompuszta, pálos kolostor.

63 Ez időszak alatt a kolostor lakószárnya is fokozatosan kiépült, végül a keleti és az északi szárny L alakban összeért. A keleti szárny további szakasza is emeletes volt, boltozott helyiségekkel kell számolnunk, ugyanis a külső homlokzati fal előtt támpillért tártunk fel. Az északi szárny végén, a keleti homlokzat előtt latrina alapfalai kerültek elő. Az egyetlen középkori, kőkeretes ajtónk - a már ismert templom bejáraton kívül - az északi szárny földszintjén egy gyámköves ajtó. (14. kép) 1610-ben majdnem hetven év után vették birtokukba újra a kolostort a ferencesek. A következő fél évszázadban több esetben építkeztek a kolostorban, amely nagyon rossz állapotban lehetett. A kolostor egy része kiéghetett.

64 Ez időszakból jól megfogható, hogy a felújításkor szükséges volt a helyiségek számának növelése is. Az emeleti gótikus termet a középpillér vonalában kelet - nyugati irányban téglafallal kettéosztották. Az oldalfalakon kirajzolódott a fal helye, s felbontva a 20. századi parkettát, annak vakpadlója alatt előbukkant egy igényesen mintázott téglapadló habarcslenyomata, mely szintén mutatta, hogy a falat két sor téglából, két darab erősítőpillérrel falazták.

65 A templom felé eső szoba ajtaja a középkori nyílás maradt, míg a másik számára új bejáratot nyitottak, a még akkor is faszerkezetű folyosó felé. A fűtést kályhákkal biztosították, a meglévő, konzolokra támasz-