Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

Lukács Zsuzsa: Előzetes beszámoló a Szeged-alsóvárosi ferences kolostor kutatásáról

76. Ezeket statikai okok miatt kibontani nem lehetett. 77. Cs. Sebestyén 1943/a. 1-2; Cs. Sebestyén 1943/b., a 13. századi zárókő és faloszlopfejezet jelenleg a kolostor déli szárnyának földszintjén van elhelyezve. Vö. a 37. jegyzettel. 78. Cs. Sebestyén 1938. 100, 111, a szentélyt és a tornyot egy építési periódusnak tartotta. 79. Hasonló eset történt a visegrádi obszerváns kolostorban 1515-ben: „azzal a kéréssel fordultak ... az esztergomi érseki helytartóhoz, Nyáry Demeterhez, engedje meg, hogy a kolostoruk közelében álló régi, romladozó kápolnát elbonthassák, s annak köveiből egyházuk mellé tornyot építhessenek ... A helytartó az elbontást engedélyezte, de kikötötte, hogy a kápolna helyén keresztet állítsanak fel, s minden évben egyszer körmenetben odamenjenek imádkozni " Karácsonyi II. 212. 80. A befalazott középkori nyílást Cs. Sebestyén is láthatta, mert a katolikusok által 1541-ben nyitott bejáratot itt vélte megtalálni. Cs. Sebestyén 1938. 116. 81. L. a 65. jegyzetet, 125-133. 82. A könyöklő felett 4-4 sor téglán utólagos élszedés figyelhető meg. 83. Steindl metszete és a Cs. Sebestyén 1938. 105. lapon közölt fénykép alapján 84. Vö. a 31. jegyzettel. 85. A külső feltárást 1985-ben, a belsőt 1992-ben végeztük. 86. Cs. Sebestyén 1943/a. 1-2; Cs. Sebestyén 1943/b. 87. Az akkori kőműves, Újvári József feljegyzése a befalazott északi fülkében 1942. IX. 11-én kelt; Cs. Sebestyén a befalazás miatt nem láthatta e fülkéket. 88. Ennek befalazását staükai okokból, a boltozatig felfutó repedés miatt nem mertük kibontani. 89. „A sekrestye északi falában lévő fülkében már korábban felfedezett, a téglafalba befalazott középkori oszlopfőt ... kellő óvatossággal kifejtettük a falból ..." Cs. Sebestyén 1943/a. 1. és 1943. II. 8-i felmérése uo. 90. A toronyaljban kutatást nem végeztünk. 91. Cs. Sebestyén 1943/a. ásatási felmérésén még nem jelöli. Szép barokk ajtólapját a kolostor más részéből helyezték ide. 92. OMvH Tervtár, Lux-hagyaték, ltsz.: 3013-3014 93. OMvH Tervtár, Lux-hagyaték, ltsz.: 542 94. MOB Irattár, 1943/732. P. Schneider Vencel házfőnök levele 95. Bálint 1966. 36. és 21. kép; továbbá OMvH Tervtár, 1984. évi kutatási dokumentáció (Lukács Zsuzsa), 37-39. tábla, archív felvételek az 1942-es állapotokról. 96. Mindenütt, ahol megvizsgáltuk, a legalsó réteg ez volt. 97. Ezt a módszert korábban a torony keleti bejáratánál már megfigyeltük. 98. A kisebb ablakok egymástól 298-310 cm-re vannak, a nagyobb ablakok egymástól 275-305 cmre. 99. A válaszfalak fallenyomatainak szélessége 20-30 cm közötti. A cellák szélessége 290—298 cm volt. 100. Korábban nem tudtunk hozzáférni. 101. Erről bővebben: Lukács - Szónoky - Hadnagy 155-156, 167, és uo. 1-2. ábra 102. Vö. a 6. jegyzettel ^103. Egész minimális különbségek vannak a profilban. 104. Ezt későbbi feltárások igazolták. 105. A nyugati homlokzat 1713-as bejárata helyén északon két ajtónyílást találtunk. Az északi káváját mindkét oldalon elpusztították, így eredeti kiképzését nem ismerjük. Az ettől délebbre lévőben, melynek északi oldala megmaradt, kőkeret fészkét találtuk meg. A kőkeret töredékeit-amenynyiben maradt belőlük valami - eddig nem sikerült azonosítanunk. 106. Craerner, Ulrich: Das Hospital als Bautyp des Mittelalters. Köln, 1963. 48.: "Die Aufteilung in Einzelkojen war die Vorstufe zur Bildung des spätmittelalterlichen Hospitaltyps mit Mittelkorridor, dessen Gegenstück im Klosterbau der Dormenttyp ist." Erről az új ispotálytípusról a következőket írja: „der gekennzeichnet ist durch einen mehrgeschossigen Bau mit gewölbter Halle im Erdgeschoß und Einzelzellen mit Mittelkorridor in den oberen Geschossen, die, wie der Erdgeschoßsaal, Verbindung zur Kapelle oder Kirche hatten. Eine analoge Entwicklung zum Grundrißtyp mit Mittelkorridor ist im Klosterbau in der Wandlung vom Dormitórium zum Dorment bei den Bettelordensklöstern zu beobachten." Uo.: 70. 107. Romanini 407. 108. Erről: Lukács - Szónoky - Hadnagy 159-160. 109. Romanini 408.: „Das neueste Element im Vergleich zur klösterlichen Tradition ist das Verschwinden des Kreuzganges und der auf den Kreuzgang zentrierten geschlossenen Anlage des Konvents." 110. Egy kerengő körúli kolostoregyüttes gondolata csak a második középkori építési periódusban