Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)
Lukács Zsuzsa: Előzetes beszámoló a Szeged-alsóvárosi ferences kolostor kutatásáról
19. Szilády - Szilágyi 325. 20. Szilády - Szilágyi 304, 306, 311. 21. Reizner \. 118; Cs. Sebestyén 1938. 116; Bálint 1966. 17; Bálint 1983. 21; Levárdy Ferenc: S/eged. Alsóvárosi templom. Bp., 1983. 1 8. (Tájak Korok Múzeumok Kiskönyvtára 44.) 22. Kelemen Lajos: A kolozsvári Farkas-utcai református templom. Pásztortűz. 1926. 271-275; Entz Géza: A Farkas-utcai templom. Kolozsvár, 1948. (Klny. a Református Szemle 1948. 14-18. számából) 10, 16-17, 44-45, Kelemen Lajos: Művészettörténeti tanulmányok. II. Bukarest, 1982. 47. (A Farkas utcai református templom.) 23. Szilády - Szilágyi 311, 313-315, 318-320, 326, 334, 337. 24. Karácsonyi II. 167. Forrását nem adja meg; Péter 39. (Az alsóvárosi ferences házfőnökök kritikai névsora.) Bálint 1983. 58. 1690-es átalakításról tesz említést, és Nagy János guardian nevéhez kapcsolja az építkezést. Forrását ő sem jelöli meg. A törökök által kiadott oklevelet nem ismerjük. 25. Reizner I. 166, 171-75. 26. MOB Irattár: 33/1923. A két ábrázolás egy kartonra készült, szignálatlan. Az OMvH Tervtára őrzi. Ltsz.: 54501. Papír, színezett tusrajz, 340 x 780 mm. 27. Szegedi A. K. 52; Reizner III. 15; Bálint 1966. 28. 28. Cs. Sebestyén 1938. 117-118. 29. A rajz elkészítésének körülményeivel talán kapcsolatba hozható az obszervánsok 1515. évi budai közgyűlésén hozott azon határozat, mely „az épületeknél is eltiltja a fölösleges, díszes alkotásokat. Megbíztak négy atyát, hogy menjenek oda, ahol építkezni akarnak, jelöljék ki és írják le az épület alakját; a leírás másolatát ott kell hagyni a guardiannál, az eredetit a közgyűlésen bemutatni. A guardian hivatalát veszti, ha nem tartja meg a közgyűlés határozatát". Karácsonyi I. 373. 30. A keleti szárny rendezetlensége és a boltozott folyosóhoz való viszonya kapcsán egy hipotézist vetettem fel 1988-ban, amit az 1991-92-ben végzett földmunkák során tett megfigyelések nem igazoltak. 1988-as feltételezésem (Lukács 1989. 40.) kiindulópontjául az 1713-as rajzon kívül két, a kutatás során tett megfigyelés szolgált: egyrészt az, hogy a középkori torony, melynek falazóanyagában román kori faragványokat találtunk, a templom felszentelése után épült, másrészt az, hogy a nyugati kolostorszárny keleti homlokzata előtti Fachwerk-szerkezetű folyosó a középkori főfalhoz viszonyítva másodlagos, tehát valószínűleg a Havi Boldogasszony templom felszentelése - 1503 - után épült, azért, hogy a szerzetesi kórust a szerzetesek megközelíthessék. 1988-ban úgy véltem, hogy az északi szárny boltozott folyosójának értelmetlen megszakadása keleten egy lebontott épületre, nevezetesen a Szent Péter templomra utal; ez a folyosó tette lehetővé, hogy abba a kolostor mindkét szárnyából eljuthassanak. Mai ismereteink szerint ebből mindössze annyi igaz, hogy a toronyépítés és a Szent Péter templom lebontása egyidőben - 1503-1543 között - történhetett. 31. Közli: Bálint 1966. 30. A metszet tanúsága szerint a 18. század végére elkészült a torony és annak a sisakja is, mely utóbbit a szakirodalom hosszú idő óta tévesen 1827-re datálta, vö. Reizner III. 16; Cs. Sebestyén 1938. 118-119; Bálint 1966. 28. 32. MOB Irattár: 33/1923. Rajzait, műszaki leírásával együtt 1884. május 9-én, idős korára való tekintettel, s hogy biztos helyen legyenek, a kolostor archívumának ajándékozta, innen kerültek a MOB Irattárába, illetve az OMvH Tervtárába. A déli homlokzatról és alaprajzról készült felmérésének (5. kép) (papír, fekete tus, akvarell, ceruza, 530 x 312 mm) ltsz-a: 6638. Részletrajzainak (6. kép) ltsz-a 6642. (papír, fekete tus, akvarell, ceruza, 400 x 670 mm). Itt nem közölt, nagyméretű déli homlokzatán az ablakok jobban kivehetők; ltsz.: 54502, (papír, fekete tus, ceruza, 475x510 mm). Másik itt nem közölt alaprajza: ltsz.: 6643 (papír, fekete tus, akvarell, 565x400 mm). 33. Rajzait az OMvH Tervtára őrzi. Idekerűlésükről nem maradt fenn dokumentum; feltételezhető, hogy 1900-ban, amikor Steindl 71 rajzot küldött a MOB-nak, közöttük voltak a szegediek is. A kísérőlevelet (MOB Irattár: 69/1900.) kiselejtezték. A rajzok 1880-ban szerepeltek a hazai műemlékek rajzaiból készült első kiállításon. Schulek Frigyes: A hazai műemlékek első nyilvános kiállításáról. Sz XIV (1880) 239; Kovács János: Szegedi emlékek. Szeged, 1895. 101. Steindl terveinek ismeretében jegyzi meg, hogy „pénz nincsen hozzá". Steindl Imre 1876-os rajzainak adatai: Alaprajz felmérése. Karton, papír, fekete és barna tus, 660 x 470 mm. Ltsz.: 6621. (7. kép) Nyugati homlokzat felmérése. Karton, papír, fekete és barna tus, 520 x 435 mm. Ltsz.: 6616. (8. kép) Déli homlokzat felmérése. Karton, papír, fekete és barna tus, 408 x 700 mm. Ltsz.: 6624. (9. kép) Hosszmetszet északi irányból, felmérés. Karton, papír, fekete és barna tus, 497 x 730 mm. Ltsz: 6623. (10. kép) Hosszmetszet déli irányból, felmérés. Karton, papír, fekete és barna tus, 476 x 425 mm. Ltsz.: 6615. (11. lief)) Keresztmetszet a szentélyen és a tornyon át, felmérés. Papír, fekete és barna tus, 460 x 290 mm.
