Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

Lukács Zsuzsa: Előzetes beszámoló a Szeged-alsóvárosi ferences kolostor kutatásáról

35. Kisméretű gótikus ablak a kolostor keleti homlokzatának emeletéről. Hasonló épületekről olvashatunk Ulrich Craemer alapvető tanulmányában, melyben a késő középkori ispotályok és koldulórendi kolostorok között von pár­huzamot. Ezek többszintes épületek, melyek közös jellemzője, hogy a földszinten helyezkedik el a kápolna (Szeged esetében a káptalanterem), és egy nagyobb te­rem, az emeleten pedig középfolyosóról nyíló cellák sorakoznak. 106 A Szeged-al­sóvárosi kolostor első épülete tehát egy jellegzetes késő középkori épülettípus ta­lán egyetlen fennmaradt magyarországi példája. Az ispotályok és kolostorok közötti építészeti kapcsolatok okát nagy valószínű­séggel a koldulórendi szerzetesek életmódjában kereshetjük. Angiola Maria Ro­manini, román kori példákat vizsgálva, abból a tényből kiindulva, hogy korai ko­lostorokra vonatkozó adatok nem maradtak fenn, feltételezi, hog)' kezdetben, Szent Ferenc életében a szerzetesek templomok közelében lévő ispotályokban laktak. 107 Ez Szeged estében is így történhetett; az obszerváns ferencesek az 1480­as évekig az alsóvárosi Szent Péter ispotály lakói lehettek. 108 Ugyancsak Romanini a korai ferences konventek egyik jellemzőjének tartja, hogy nem kerengő köré épített, zárt épületegyüttesnek tervezik azokat. 100 Az al­sóvárosi kolostor első épületéről ugyanezt állapíthatjuk meg. 110 A szegedi kolos­tor tehát bizonyíték arra, hogy ez nem csak a korai kolostorok esetében igaz, ha­nem a késő középkorban is előfordul. A nyugati szárny 1713-as felmérése alapján feltételezzük, hogy a földszinti alap­rajz már az épület második periódusát ábrázolja. Azt, amikor a torony mellett megépített második káptalantermet a szerzetesek birtokba vehették, és a nyugati szárny földszintjén az emeleti alaprajzhoz hasonló középfolyosós cellarendszert alakítottak ki, még megtartva az első - 1480 körüli - középkori periódus nagymé­retű kőkeretes nyílásait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom