Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

Lukács Zsuzsa: Előzetes beszámoló a Szeged-alsóvárosi ferences kolostor kutatásáról

zópontból kiemelt kváder mögött, a szentély támpillérén megmaradt a középkori vakolat, mely a torony felőli oldalon meszelt volt. Ez azt bizonyítja, hogy a szentély akkor, amikor a tornyot mellé építették, már vakolva és meszelve állt.

78 A torony tehát a templom felszentelése után, 1503 és 1543 között épült meg középkori magasságáig; ekkor, az építkezéssel párhuzamosan folytatódott a Havi Boldogasszony templom elkészülte után feleslegessé vált Szent Péter ispotálytemplom lebontása (eddigi ismereteink szerint ez a szentélylábazat építésével egyidőben kezdődött).

79 A középkori torony keleti oldalán található mai nyílások mind másodlagosak. A toronyaljból kelet felé ma újkori ajtó vezet a szabadba. A vasajtó két oldalán egy téglából falazott, utólag elszedett bejárat káváit, és íves záradékának indításait tártuk fel. A bejárat a középkori fallal együtt épült, felső lezárása félköríves lehetett. A bejáratot az 1713-as alaprajz jelöli, de a múlt századi felméréseken nem látható; befalazásának időpontja 1713 és 1862 közé tehető; feltehetően a barokk átalakításokhoz kapcsolható.

80 (28. és 32. kép) Römer jegyzőkönyvében „egyenes záradékú" toronyablakokról olvashatunk,

81 Molnár és Steindl metszetein is ilyenek láthatók. A mai földszinti ablak egyenes záradékú, szemöldökét másodlagosan elhelyezett elszedett kő alkotja. A szemöldök eredetileg egy középosztós ablakhoz tartozott (a középosztó — Molnár és Steindl felmérései szerint - a múlt században ebben az ablakban is létezett). Az ablak kávái téglából falazottak.

82 Az ablak déli kávájának felső részén - három téglasorral a kőszemöldök alatt - egyetlen ferdén elhelyezett tégla utal az eredeti áthidalásra. Valószínű, hogy itt eredetileg a toronyajtóhoz hasonló lezárású, enyhén csúcsíves, káváin kívül utólagos élszedéssel díszített ablakot alakítottak át, a felmérések tanúsága szerint immár harmadszor. Az első emeleti, áthidalás nélküli, csúcsíves ablakot 1876 és 1938 között vágták a középkori falba.

83 Helyén a késő középkorban kisebb méretű gótikus ablak lehetett. A torony két felső szintje a 18. században épült. Binder János Fülöp 18. század végén készült metszetén (4. kép) már toronysisakkal láthatjuk.

84 A káptalan terem

85 a torony középkori részével egyidőben, azonos falazóanyaggal épült, falaik kötésben vannak. Mind az alapozásban, mind á félmenő falakban nagyszámú román kori faragott követ találtunk. Keleten elhelyezett oltárának alapozását 1943-ban Cs. Sebestyén Károly tárta fel.

86 Az egykori gótikus oltár megerősítésének fészkeit a két keleti ablak között megtaláltuk. Az oltár két oldalán szegmensíves fülkék voltak, melyeket 1942-ben falaztak be.

87 Falfülkék voltak a nyugati boltszakasz déli és északi oldalán is. A délit egyszer, vagy kétszer átalakították.

88 Az északit Cs. Sebestyén Károly ásatási jelentéséből ismerjük.

89 A káptalanterem bejárata az 1713-as és múlt századi felmérések szerint délről, a toronyaljból nyílt; mai formájában 18. századi.

90 Nyugati bejárata másodlagos, 1943 utáni.

91 A káptalanterem két gótikus ablakának mérművei a temploméhoz hasonlóan elpusztultak 1900-ban. Ezt Lux Kálmán 1940. május 23-i felmérése igazolja.

92 O másolta le Molnár Pál felmérését,

93 s ennek alapján készültek el a mérműrekonstrukciók 1943-ra.

94 A káptalanterem kisméretű, enyhén csúcsíves záródású, rézselt nyugati ablakát, mely 1942-ben került elő, nem tartjuk román korinak; a falszövet egységessége, azonos téglaméretek alapján, továbbá azért, mert a déli és a nyugati fal kötésben van, gótikusnak kell tekintenünk.

95 A gótikus hálóboltozat kétszer hornyolt, keskeny orrlemezű bordái égetett ke-