Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

Lukács Zsuzsa: Előzetes beszámoló a Szeged-alsóvárosi ferences kolostor kutatásáról

A nyugati kapuhoz hasonló déli kapu átalakítása 1713 előtt megtörtént, hiszen az alaprajz felmérője e nyílásnál a bélletet - a másikkal ellentétben - nem jelölte. Cs. Sebestyén Károly vette észre először azt, hogy a hajó és a szentély nem egyszerre épült; a hajó keleti támpillére mögött a hajó fala a diadalív irányába befut; a szentély ennek épült neki.

63 Molnár Pál 1884-ben kelt műszaki leírása

64 hívja fel először a figyelmet arra, hogy „Faragott kőből vannak előállítva a templom hajó, és szentély külső falán az eresz alatti főpárkány, a szentélyen a fal lábazata, úgy a támoszlopok lejtői faragott kővel vannak szegélyezve, míg a hajó lábazatán, és a támoszlopok lejtőin hiányoznak a faragott kőszegélyek." O vette észre először azt is, hogy a „padláson az oldalfalakon még most is láthatóak a boltfészkek, melyek szerint kellett volna talán a templom hajójának az eredeti terv szerint beboltozva lennie". Rómer Flóris XXV. jegyzőkönyvébe jegyezte fel azt, hogy a diadalívnél „is látszik, hogy a boltozatnak másnak kellett volna lennie és nem ily nyomottnak".

65 Mindezek a megfigyelések a kutatás során igaznak bizonyultak. Feltételeznünk 27. Román kori és gótikus kapuból származó kövek a szentély tárnpilléreiről levett faragványok között.