Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

Lukács Zsuzsa: Előzetes beszámoló a Szeged-alsóvárosi ferences kolostor kutatásáról

Havi Boldogasszony templom Az épület külsejét a kutatás megkezdésekor mindenütt egy réteg erős, cementes vakolat fedte, mely az 1930-as évek helyreállítása alkalmával készült. Legkésőbb ekkor minden korábbi vakolatot levertek az épület külsejéről. A homlokzat kutatása során megállapítottuk, hogy mind a hajó, mind a szentély építőanyaga tégla. A falazóanyag vizsgálata alapján valószínűnek tartjuk, hogy az építőanyagot az obszervánsok egyszerűen összekoldulták.

39 A középkori falban mindenütt különböző méretű téglák keverednek; a szentély és a hajó között annyi a különbség, hogy a szentély falában valamivel nagyobb méretűek a felhasznált téglák, ami bizonyos periódusváltásra utal.

40 A templom építésekor konzolos állványt alkalmaztak. A nyugati homlokzaton a téglával betömött gerendafészkek jórészét feltártuk a beállványozott falfelületen. A gerendafészkek szabályosan, egymás felett 150-170 cm magasságban helyezkedtek el. (23. kép) Megfigyelhetők voltak a déli homlokzaton, a szentélyen és a káptalanterem keleti falán is. A templom nyugati homlokzata (22-23. kép) 19. Részlet a ,Jeligés levél szerzőjé"-nek felméréséből, 19. század vége.