Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

Szatmári Imre: Gyula középkori ferences temploma és kolostora

68. Palugyay Imre: Békés - Csanád, Csongrád és Hont vármegyék leírása. Pest, 1855. 94; Krisztik i. m. 74; Karácsonyi i. m. (1896) I. 182, II. 146; Karácsonyi II. 71; Scherer i. m. I. 49. A kutatástörténet „Gyulamonostora-problémájával" kapcsolatban néha-néha előbukkan az a vélemény, hogy ennek helyére vagy erre később a ferences templom épülhetett. Vö. Bunyitay i. m. II. 447; Krisztik i. m. 67-68; Haan i. m. (1889) 439; legutóbb pedig Jankovich B. Dénes: A gyula-törökzugi templom feltárása. Békési Élet 1982/4. 425. Implom J. ásatási eredményeinek ismeretében azonban bizton elvethetjük ezt a feltételezést, annál is inkább, mivel maga Implom J. sem feledkezett meg e problémáról, és egyik cikkében kitért ennek cáfolatára. Vö. Implom i. m. (Őrszem 1931. okt. 15.) 10. Meg kell említeni Karácsonyi véleményét is, aki szintén elképzelhetőnek tartotta a Zündt-kép alapján, hogy a templom eredetileg nem a ferencesek részére épült, mert annak két tornya látható. Vö. Karácsonyi II. 71. Az ásatási eredmények azonban - mint láttuk - ezt is cáfolták. 69. Haan i. m. (1870) I. 197; Krisztik i. m. 68; Follajlár Ernő: Gyula megyei város, in: Békés vármegye, (szerk. Márkus György) Bp., 1936. 205; Maday Pál: Békés megye története. Békéscsaba, 1960. 192; Jankovich i. m. 422. Implom 1430 körűire teszi. Vö. Implom József: A ferencrendiek távozása Gyuláról. BmH 1932. ápr. 24. 2; BmL pm. i. 5886/1941. Karácsonyi egyik müvében a Maróthy özvegyek nevéhez kapcsolja, hozzátéve, hogy csak ők telepedtek le Gyulán. Vö. Karácsonyi János: Gyula város múlt századbeli történetéből. BRMTÉ XIII (1886-1887) 169. Az utóbbit Scherer is átvette. Vö. Scherer i. m. I. 46-47. Az építés idejének XV. század második felére vagy végére keltezése indokolatlan. L. Genthoni. m. (1944) 249; Uő. i. m. (1961) 119; Örsi - Pamer - Pusztai i. m. 79. 70. Karácsonyi i. m. (1896) I. 182; Scherer i. m. I. 50. Az obszerváns ág történetére, felépítésére 1. Krisztik i. m. 69; kimerítően pedig Karácsonyi II. 71. A városfejlődés és a koldulórendek terjedésének összefüggését - Gyulára vonatkozóan is - tárgyalta Fügedi Erik. L. Fügedi Erik: Kolduló barátok, polgárok, nemesek. Bp., 1981. 57-58; ill. utalt rá Kristó Gyula. L. Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Békéscsaba, 1981. 56. 71. Karácsonyi János: Regesták Békés megye múltjához 1711-ig. BRMTÉ XVI (1892) 76; Karácsonyi i. m. (1896) I. 182; Follajtári. m. 205. Máshol 1490 szerepel. Vö. Karácsonyi II. 71; Scherer i. m. I. 94. 72. Szcrémi György emlékirata Magyarország romlásáról. Monumenta Hungáriáé Historica I. Pest, 1857. 44-45. Latin. Magyar fordításban 1. Szerémi György: Magyarország romlásáról. Bp., 1979. 62. Idézi még pl. Kristó Gyula: Olvasókönyv Békés megye történetéhez. I. A honfoglalástól 1715-ig. Békéscsaba, 1967. 60-61; Dusnoki i. m. 19-20; Implom i. m. (1961) 24-25; ill. utal rá pl. Veress i. m. 58; Bunyitay i. m. II. 447; Karácsonyi i. m. (1896) I. 65, 68. Egyes vélemények szerint Frangepán Beatrix 1510-ben halt meg. Vö. Haan i. m. (1889) 59, 182; Schererl m. I. 69-70; Dusnoki i. m. 1820; Szerémi i. m. (1979) 368. 73. Veress i. m. 45^16; Hanzó Lajos: Feudalizmuskori árutermelés és iparfejlődés Békés megyében. A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 5 Gyula, 1959. 10. - 1525-ben a Gyulán létező 12 céh közül az egyik szintén üvegező volt. Vö. Csipes Antal: Békés megye élete a XVI. században. Békéscsaba, 1976. 36. 74. Haan i. m. (1889) 182, 443. Még ebben az évben szabad őrlést engedélyeztek számukra. Vö. Karácsonyi i. m. (1896) I. 182. 75. Bunyitay i. m. II. 446; Karácsonyi i. m. (1896) I. 183; Karácsonyi II. 71-72; Scherer i. m. I. 173; Veress i. ta. 163. A konventi rangra emelés jelentőségére (pl. papnövendékek képzése, naponta énekes mise stb.) 1. Krisztik i. m. 69. 1532-ben Gyulán egy Miklós nevű orgonakészítő és egy Gergely nevű orgonista tevékenykedett. Vö. Haan Lajos: Gyula város tanácsának levele 1560. évből. BRMTE VI (1879/80) 83; Uői. m. (1889) 441; Karácsonyi i. m. (1896) I. 185, 244; Haan IMJOS - Zsilinszky Mihály: Békés megyei oklevéltár számos, hazánk beltörténetére vonatkozó adatokkal. Bp., 1877. 135. 1535-ben már több salvatorian us templomban volt orgona. Vö. Karácsonyi II. 624. 76. Bunyitay i. m. II. 447. 77. Karácsonyii. m. (1896) I. 183; Implom i. m. (Őrszem 1931. okt. 15.) 9; Scherer i. m. I. 173; Veress i. m. 163-164. 78. Krisztik i. m. 69-70, 72; Karácsonyi II. 58. 79. Név szerint felsorolva: Krisztik i. m. 71-72; Karácsonyi II. 71. Ezenkívül ismerjük a gyulai rendház 1528-1556 között tevékenykedő guardiánjait, továbbá négy szónokát 1537-1552 között és több tagját is. Vö. Krisztik i. m. 69-72; Karácsonyi i. m. (1896) I. 182-183, 193; Karácsonyi II. 72; Scherer i. m. I. 94. 80. Ugyanekkor pl. Csanádon 15, Jenőben 17 salvatoriánus tartózkodott. Vö. Karácsonyi II. 162. 81. Krisztik i. m. 73; Karácsonyi II. 72. Veress szerint az első okleveles adat a barátok szőlőjéről 1531ből való, s erről 1548-ban is megemlékeztek. 1. Veress i. m. 163. 1548-ra utal: Karácsonyi i. m. (1896) I. 183. A szőlőtelepítés jogának jelentőségét jól érzékelted az, hogy pl. 1557-ben az uradalomjövedelmének több, mint fele a borkimérésből származott. Vö. Csipes i. m. 46-47. De még