Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

Szatmári Imre: Gyula középkori ferences temploma és kolostora

(a Csanádiakéval együtt) a Báthoriak ecsedi várába.

94 Valószínű, hogy maguk a szerzetesek is elhagyták Gyulát, mert az 1558. évi tartománygyűlésen már nem említik a gyulai guardiánt.

90 Az eddig megjelent történeti feldolgozások szerzői a ferencesek Gyuláról való távozásának okait különböző módon súlypontozták. Vagy a protestantizmust, vagy a várkapitányt és a gyulai tanácsot, vagy pedig a törököt okolták. Valószínűleg mindegyik ok közrejátszott, de távozásuk közvetlen kiváltója mégis a török ostrom lehetett.

96 A ferencesek elvonulása után az épületegyüttes sorsa is megpecsételődött, de hogy pontosan mi történt vele, nem lehet kideríteni. Mágocsi Gáspár beiktatásakor (1554. május 20-24.) a számára adott utasítások egyike: „De demoliendo turri monasterii et templi parochialis accipiet informationem Regiae Maiestatis".

9/ Nem tudjuk, vajon ennek ellenére megkezdte-e ezeknek a bontását,

98 mindenesetre 1556 februárjában jelenti, hogy két év alatt sokat építkezett a váron.

99 1 561ben azonban Kerecsényi is engedélyt kért két gyulai templom lebontására.

109 Szikszai Fabricius Demeter 1561-ben és 1563-ban írott versei

101 - ha adhatunk a valóságot tükröző hitelességükre - a még akkor is álló tornyokra utalnak.

102 Ezek szerint a rendházat közvetlenül az 1566 előtti években már Kerecsényi lebontathatta, de ha ő nem, akkor a török is felhasználhatta köveit a vár erősítésére. A plébániatemplom feltárása során arra lehetett következtetni, hogy ott a falakat módszeresen termelték ki.

103 A ferenc-rendi kolostor alapjai jobb állapotban maradtak ugyan meg, de valószínűleg ez sem kerülhette el a Gyula környéki templomok sorsát.

104 Összegezés, további problémák Mint láttuk, a kolostor másfél évszázados történetére vonatkozóan igen részletes adatokkal rendelkezünk. Implom József szinte valamennyit ismerte, s felhasználta az ásatás közben megfigyelt jelenségek értelmezéséhez, melyeket azután a későbbi kutatástörténet általában elfogadott.

105 így először is azonosította a talált romokat a ferences kolostorral; a szentélyben előkerült sírboltokat Corvin Erzsébet és Frangepán Beatrix sírhelyének állapította meg; bebizonyította, hogy Zündt metszete a templomról pontatlan, mert annak nem volt homlokzati tornya, hanem - a ferencesek építkezési szokására jellemzően - csak a szentély közelében, a kolostor udvarán állt egy harangtorony. Felfigyelt a szentély és a kolostor átépítésére, de ezt időponthoz nem kötötte. A történeti adatok és az ásatási megfigyelések alapján - a szerkezeti felépítés tekintetében Implom József megállapításaira hagyatkozva - az építéstörténetet a következő módon vázolhatjuk. I. periódus. 1420 és 1452 között újonnan épült a támpillérekkel megerősített, nyújtott téglalap alakú templomhajó az aránylag hosszú, szabálytalan nyolcszög három oldalával záródó gótikus szentéllyel. A szentély délnyugati, külső sarka mellett harangtorony állt. A templom déli oldalához (ahol támpillérek nem voltak) csatlakozott a kolostorudvar, melynek keleti és déli oldalát épületek, a nyugati homlokzat felőli oldalát pedig csak fal zárta le. II. periódus. Később, minden bizonnyal 1531 táján vagy közvetlenül az után, a szerzetesek létszámának növelése érdekében átépítették, kibővítették a rendházat. Ekkor kerülhetett sor a szentély meghosszabbítására és a templom északi oldalán lévő kápolna (vagy kápolnák) építésére. A kolostor délkeleti oldalán ugyan-