Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)
Szatmári Imre: Gyula középkori ferences temploma és kolostora
meg. Ebben a cikkében írta le Implom József még azt is, hogy a feltárt helyiségekben előkerült egy 1506-ban és egy 1528-ban vert ezüstpénz, illetve rengeteg 16. századi edénytöredék. Feltűnő volt számára, hogy korábbiakat nem találtak. Nem találták meg a Zündt-képen jelölt két torony alapozását sem; viszont a szentély és a hajó találkozásának déli, kolostorudvar felőli oldalán - Implom véleménye szerint - egy toronyhoz tartozott alapozás maradt meg. 43 (1. kép, E) 1931-ben utoljára október 18-án számolt be a még folytatódó ásatásról. A csaknem teljes épségben megmaradt alapokkal rendelkező templom hosszát itt 34 méternek, a hajó szélességét „majdnem" 10 méternek határozta meg; s ismét megemlítette, hogy - mivel a templomot a ferenceseknek emelték - a tornyot nem a homlokzatra, hanem a szentély mellé építették, és ezen a helyen „meg is van egy kisebb torony alapfalának a maradványa". 44 Ezután 1932-ben érintette egyik kéziratában az 1931. évi ásatásokat, 45 majd 1933-ban nyomtatásban is megjelent két rövid összegzése az eddigi eredményekről. Ezekben is leírta, hogy a kolostor udvarát széles kőfal kerítette, amelyet később, mikor a kolostort kibővítették, alapjáig kiszedtek s fölé olyan épületrészt emeltek, melyben cellák helyezkedtek el. Ettől nyugatra szintén volt egy nagyobb épület, de a kolostorudvart nyugatról csak fal zárta le. A templom belső hossza 35 méter volt, főbejárata nyugat felé nyílott, a templomot később a szentélynél kibővítették, s az új szakaszt már téglából építették. Megemlíti továbbá, hogy a rom környékén sok 15-16. századi edénytöredéken kívül I. Ulászló, Hunyadi János kormányzó, II. Ulászló (1506) dénárját és I. Zsigmond lengyel király garasát (1528) találták. 46 1931 után csak 1934-ben nyílott mód ismét az ásatás folytatására. 47 Miután 1931-ben, az alaprajz tanúsága és Implom József egy újabb megjegyzése szerint, a mintegy „40 méternyi" hosszúságú templomot s mellette a négyszög alakban elhelyezkedő, több épületből álló kolostornak három összefüggő nagyobb épületét már feltárták, a templom homlokzatával összefüggő rész feltárására - Kiss Lajos szőlőjének kiszedése után — ekkor került sor. 48 November 3-a és 17-e között 49 tisztázták véglegesen, hogy a templomnak valóban nem volt homlokzati tornya, s csupán az udvarban, a szentély sarkánál állt egy kisebb harangtorony. Megállapították továbbá, hogy a templom homlokzata mellett valószínűleg az udvarra nyíló nagy kapubejáró lehetett; a kapu másik oldalán pedig egy hosszú épület helyezkedett el, amelyből november 17-ig három helyiséget sikerült feltárniuk. 50 Ezzel az épülettel előkerült a kolostornégyszög negyedik oldala is; és mint Implom írta: „Most már csak az udvar kútjának, folyosójának tisztázása maradt hátra". 51 Szerinte valószínűleg a kút pusztulására utal az a szóbeszéd, hogy egy régebbi telektulajdonos, Schriffert Sebestyén itt kör alakú falat talált, amelyből a termésköveket nem győzték kiszedni. 52 A templom északi oldalához épített „kápolnákról" - melyekkel együtt a templom és a kolostor kb. 2000 m 2 területen feküdt - ugyan Implom József csak 1934ben tett említést, 33 a feltárás menetéből mégis az következtethető, hogy ezeket még 1931 októberének végén vagy novemberének első felében találták meg. Az 1934 novemberében végzett kéthetes ásatás után is maradt még kb. 100 m 2-nyi terület, melyet nem kutattak át. 54 A romok egy részének konzerválása már 1933-ban megkezdődhetett, mivel a szentély környékét az egyház megvásárolta. A szentélyben lévő két sírhelyet cementtel erősítették meg, a fehér kövekből rakott alapfalak körül a talajszintet lesüllyesztették, s a területet füvesíteni szándékozták. A telket bekerítették, és úgy tervezték, hogy egy boltíves kaput állítanak az Epreskert utca felől bejáró gyanánt, melyhez az anyagot a templom hajójának falaiból termelik ki. 55
