Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

Szatmári Imre: Gyula középkori ferences temploma és kolostora

Gyula középkori ferences temploma és kolostora SZATMÁRI IMRE A. gyulai ferences kolostornak, jelentős műemlékegyüttesünknek, napjainkra szinte csak a helye maradt meg,

1 a feltárás eredményeinek összefoglaló feldolgozása nem készült el.

2 A fel-felbukkanó leírások alapjául eddig egyedül az Implom József ásatási felméréseit tükröző és Scherer Ferenc által 1938-ban közölt alaprajz szolgált,

3 (1. kép) amihez semmilyen könnyen hozzáférhető helyen leírt - régészeti megfigyelés vagy értékelés nem járult. Sokszor még a feltárás időpontját is tévesen említik.

4 Az alábbi összefoglalásban igyekeztem összegyűjteni a rendházra vonatkozó, még fellelhető elszórt adatokat, megkísérelve ezzel újabb értékelését adni a már sokat idézett, viszont alig ismert középkori épületcsoportnak. Előzmények A kolostor maradványa már a feltárást megelőzően ismert volt. Először Bél Mátyás említi a 18. század második felében a romokban álló templomot,

5 majd 1832-ben Gyula első történetírója, Ecsedy Gábor idézi szó szerint a századfordulón tevékenykedő Spiegel Ignác gyulai plébánost, aki a kolostorra vonatkozóan szintén egy korábbi munkára hivatkozik.

h Két évvel később Komáromy Miklós szájhagyományra hagyatkozva írja le, hogy a kolostor a Törökzugban állt, és az összedőlt falai - melyekből nem régen sok téglát szedtek ki - még szemlélhetők.

7 A lokalizálást illetően hasonló állásfoglalással találkozunk Mogyoróssy János 1858-ban megjelent könyvében,

8 Pesty Frigyes helynévgyűjtésében

9 és Haan Lajos monográfiáiban is.

10 Az 1860-as években, állítólag a gyulai Józsefvárosi templom építésekor, a romokban heverő ferences templom köveiből is felhasználták a nagyobb darabokat.

11 1872-ben Mogyoróssy kereste fel a romokat; szerette volna ugyanis megvásárolni ezt a területet. Az akkori tulajdonos, Kern Márton azonban túlságosan sokat kért, mert azt hitte, hogy a földben lévő kincs miatt vennék meg a szőlőjét, s ezért még abban az évben rokonai segítségével felforgatta a telkét. Sok helyen megtalálta a falakat, melyek olyan hatalmasak voltak, hogy nem tudta szétverni őket. Kiadta hát felesbe, s így sikerült igen sok követ kitermelniük.

12 Találtak ekkor egy „érc gyertyatartót" is.

13 1874 nyarán Haan Lajos járta be Gyula határának ezt a részét. O is látta még a