Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)
Németh Péter – Balázsik Tamás: A nyírbátori ferences templom
3. Németh Péter: Nyírbátor: Egy mezőváros a középkorban. Szabolcs-Szatmári Szemle XIV (1979) 3. sz. 42. 4. MMT XI. Szabolcs-Szatmár Megye Műemlékei, (szerk. Entz Géza) II. Bp., 1987. 133. 5. Fügedi Erik: Kolduló barátok, polgárok, nemesek. Bp., 1981. 359. 6. Kubinyi i. m. 30-33. 7. Fügedi Erik: Koldulórendek és városfejlődés Magyarországon. Sz 106 (1972) 90. 8. MMT XI. 134. 9. Hidegkuli Mihály: A nyírbátori minorita templom. Szeged, 1941. 5. 10. Leffler Béla: A nyírbátori református templom. AE 35 (1915) 263. 11. Szalontai Barnabás: Nyírbátor. Báthori István Múzeum. (Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára) Bp., 1981. 12. MMT XI. 135. 13. Báthori Istvánról: „Sepultus est teste eodem Comité Turocensi in oppidi Bathoriensis coenobio, quod ipse ex spoliis Turcarum in Transilvania devictorum condiderat; sed eo a Valachis fere diruto, translatum est corpus (ut lama fert hodie incorruptum) in magniíicentiorem aedem ab Andrea Bathorio erectam, um hac sepulchrali inscripüone marmori incisa." In: Timon, Samuel: Epitome chronologica rerum hungaricarum a nativitate divi Stephani primi regis apostoliéi, jam prius usque ad Annum MDLXXVI. Kassa, 1736. 93. és Szabó György Piusz: Ferencrendiek a magyar történelemben. Bp., 1921. 211. 14. Karácsonyi II. 125. 15. Szakály Ferenc: A kenyérmezei csata (1479. okt. 13.) és a török-magyar állóháború a határok mentén (1465-1520). Történelmi Füzetek. Bp., 1979. 14. 16. B. Gyürky Margit: A Báthoryak nyírbátori templomai. Bp., 1942. 11. 17. Karácsonyi I. 354. 18. Tóth Sándor közlése. 19. Karácsonyi II. 125. 20. B. Gyürky i. m. 14. és Leffler i. m. 263. 21. MMT XI. 134. 22. A keszthelyi ferenceseknél LackFt Istváné. Újlakon Újlaki Miklósé és Lőrincé, Egerváron Egervári Bereck knini püspöké, Zalaszentgróton Béri Istváné és Egervári Veronikáé. A szakolcai (Skahca, Szlovákia) kolostor templomában is megépült a kripta, itt azonban úgy tűnik, hogy a város, mint földesúr volt a kezdeményező. Erről: Fügedi i. m. (1972) 90; Dümmerling Ödön: A Ferencrend középkori csúcsíves stílű emlékei Magyarországon. II. Technika XXII (1941) 391. A szegedi kolostor templomának kriptája legalábbis az utóbbi időben ossarium volt. Erről: Gs. Sebestyén Károly: Szeged középkori templomai. Szeged, 1938. 119. Nemcsak a kórus alatti kriptába temetkeztek a kegyurak. Az, hogy Csáky Ferenc 1468-ban a szalárdi (Sálard, Románia) kolostor sekrestyéjében temetkezett, a helyiséghez kapcsolódó speciális kegyúri igényeivel függhet össze. Erről: Dümmerling i. m. 391. Miként más szerzetesrendeknél, a ferencesek kolostorainak káptalanterme is szolgálhatott temetkezésre, az oltárok jelenléte mindenesetre megteremtette a lehetőséget. Tanulságos ebből a szempontból a katzelsdorfi (Alsó-Ausztria) kolostor, ahol az 1460-as években emelt kolostor keleti szárnyába szervesen beépült, a kolostor építésével egykorú kápolna, és nyílván káptalanterem a késő középkorban speciálisan a halotti kápolnákhoz kötődő Szent Anna titulust viseli. Alaprajza: Donin, Richard Kurl: Die Bettelordenskirchen in Osterreich. Baden bei Wien, 1935. 258. 23. MMT XI. 141. A nyírbátori Szent György templom temetkezőhelyként és udvari kápolnaként való interpretálása: Marosi, Ernő: Wege zur spätgotischen Architektur in Ungarn, in: Actes du XXII/' Congrès Internationale d'Histoire de l'Art. Budapest 1969. Bp., 1972. 543-544. 24. Wagner, Carolus: Analecta Scepusü sacri et profani. I. Viennae, 1774. 361. Valószínűleg a szerzetesi kriptába temetkezés szempontját tartották szem előtt akkor is, amikor 1763-ban Haller Sándort a nyírbátori kolostor kriptájába helyezték el, vállalva azt a kellemetlenséget is, hogy a kriptában levő víz miatt a koporsót a kripta lépcsőjére helyezett dúcokra kellett rakni. L. MMT XI. 135. Talán ez a probléma is közrejátszott abban, hogy Károlyi Sándor földesúr nem ezt, hanem a kaplonyi ferences kolostort jelölte ki temetkezőhelyül. OL. Kende cs. lt. 16. cs. 1736-46. 25. Karácsonyi II. 125. 26. Entz Géza: Középkori végrendeletek művészeti vonatkozásai. MÉ II (1953) 174. 27. Fekete Nagy Antal - Érszegi Géza: Monumenta Rusticorum. Bp., 1979. 4822. 28. Kubinyi i. m. 33. 29. MMT XI. 134. 30. OMvH Tervtár. 31. OMvH Fényképtár.
