Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

J. Dankó Katalin – Szekér György: A sárospataki ferences kolostor kutatása

8. A ferences kolostor a 15. század közepén. ra. Ez a látvány, a két ferde sík találkozása, rotáló hatást vált ki, felfogható redukált centrális formának, vagy a centralitás absztrakt felfogásának.

62 Ennek a „tengelysarkos" komponálásnak számos példája ismert a 14. század második felében és a 15. század elején.

63 Patakon tehát a hatszögzárású szentélybővítés egy új, friss térformálási gondolat megjelenése, melyet 1380 körűire tennénk a pöstyéni analóg alaprajz alapján. Elképzelésünket alátámasztja a klarissza kolostorral való összefüggés is. A szentélybővítés déli oldalán induló, a hatszög oldalainak megfelelő 120 fokos törésű, kelet felé támpilléres fal a klarissza kolostor kápolnájának maradványa, mert egyértelmű, hogy annak a szentélyhez, kell csatlakoznia, hiszen csak a szentély falába vágott ablakon keresztül látható az oltár, míg a hajóhoz épült kápolna valamilyen magánkápolna lehetett. A szentély melletti hatszögzárású klarissza kápolnát utóbb építették a szentély falához, de az alaprajzi forma hasonlósága arra utal, hogy a két építkezés ugyanazon periódus két fázisa lehet. A klarisszákra vonatkozó adataink is az 1380-as évekre történő datálást adják. Az építkezés sejtett támogatói is érthetővé teszik azt, hogyan jelenhetett meg egy ilyen új, elsősorban az udvari művészet sajátjának tekintett gondolat Patakon.