Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

J. Dankó Katalin – Szekér György: A sárospataki ferences kolostor kutatása

vált, hogy az 1972- és 1974-es ásatások során feltárt mindkét szentélyzáródás a fe­rences kolostor épületegyütteséhez tartozik, a déli hatszöges záródás a templom szentélye, míg a tőle északra lévő nyolcszöges szentély a kolostor keleti szárnyából ugrik ki alaprajzilag. Mivel a kolostor északra helyezkedett el a templomhoz ké­pest, így a források alapján közvetlenül a ferences templom mellé tehető klarissza kolostor kápolnája csak a déli oldalon kereshető. A kutatások, a feltárt épületmaradványok, az előkerült építészeti kőtöredékek és az írott források együttes értelmezése alapján még további következtetések is levonhatóak az épületegyüttessel kapcsolatban, melyek alkalmasak arra, hogy a ferences kolostor építéstörténetét részben megírhassuk és a klarissza kolostor ká­polnáját is egyértelműen meghatározhassuk. A ferences kolostor építéstörténete Az első építési periódusban egyhajós, egyenes szentélyzárású templom épült, az északi oldalán kolostorral. (3. kép) A szentély déli falának támpillére mutatja, hogy a szentély két, közel négyzetes, kissé nyújtott boltmezőre tagolódott. A szen­tély sarkait a találkozó falak folytatásában - alaprajzilag „túlfutva" a csatlakozáson 2. A ferences kolostor ásatási helyszínrajza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom