Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

J. Dankó Katalin – Szekér György: A sárospataki ferences kolostor kutatása

is. Ezeken a településeken korai domonkos rendházakat is találunk. A pataki domonkos kolostor már 1238-ban állt.

8 Helye egyelőre ismeretlen, valószínűleg a város déli szélén helyezkedett el, a ferences kolostorral átellenben; maradványait a mai görög katolikus templom alatt sejtjük. Minden bizonnyal a domonkosok temploma, az 1418-as említés hat temploma közül, a Szent Domonkos templom.

9 A ferences rend női ágának, a klarisszáknak is volt Patakon kolostoruk, melyet 1385 táján alapítottak és Szent Anna tiszteletére szentelték fel.

10 Helyét illetően meghatározó adat IX. Bonifác pápa 1401. április 8-án kelt engedélye, melyben lehetővé teszi a klarisszáknak, hogy a ferences templom falába egy vasrácsos ablakot vághassanak, hogy vasárnapokon és ünnepnapokon a ferencesek miséit hallhassák és az Oltáriszentséget láthassák. A pápa megerősíti őket a ferencesektől adományul nyert telek és kápolna birtokában.

11 E szerint a klarisszák kolostora közvetlenül a ferencesek mellett állott. A közelben, a ferencesek kolostorával szemben a ferencesek harmadrendjének, a begináknak adományozza Pálóczi Imre özvegye, Rozgonyi Dorottya azt a kőházat, melyet 1500-ban építtetett. Nem sokkal az építés után történt az adományozás, 1503-ban már említik a beginák Szentlélek kolostorát és kápolnáját,

12 az adományozást megerősítő királyi oklevél 1506-ban kelt.

13 Ez a ház lett azután a Kollégium ősi fészke, amit később Trójának, vagy Trója-sornak neveztek el.

14 (1. kép) Patakkal kapcsolatban korábban tévesen felmerült egy Ágoston-rendi kolostor léte is, azonban ez Sátoraljaújhelyen volt.

15 A ferences kolostor története A valószínűleg a 13. század közepén, a tatárjárás után alapított pataki ferences kolostor első említése 1261-ben, V. István oklevelében történik.

16 1295-ből is ismerünk a ferencesekkel kapcsolatos adatot.

17 A kolostor jelentőségét mutatja, hogy 1307-ben, majd 1315-16-ban is itt tartották a közgyűléseket. Az 1316-os és 1379-es összeírások szerint az egri őrséghez tartozott.

18 1445-ben „a sárospataki kolostorból alakított és készített erősségről" szólnak az adatok.

19 1448-ban a mariánusoktól az obszervánsok vették át a Pálócziak „elégedetlenségének" következtében.

26 Egy 1461-ből származó oklevél említi a Boldogságos Szűz Máriáról nevezett felső kolostort, amely Szent Ferenc kisebb testvéreié és egy árkot, amely a kolostor körül, annak felső részénél helyezkedik el. Mátyás kiváltságlevele leírja még ezen kívül - a kolostortól északra, a Suta patak túloldalán emelkedő dombon elterülő - Héce városnegyedet, Pálóczi László udvarházával.

21 A kolostor az obszervánsok idején lett újra jelentős. 1470-ben közgyűlést tartottak itt. A magyarországi helytartóság tíz őrkerűlete közül a hetedik a pataki volt, ide tartozott Patak, Abaújszántó, Czéke és Sóvár.

22 A 16. század nem hagyta érintetlenül a kolostor életét. A Dózsa paraszháború kirobbanásának előkészítésében fontos szerepet játszottak a pataki szerzetesek. Az utóbbi tizenöt év kutatásai derítettek fényt arra, hogy Patak, a forrongás egyik gócpontja volt. Valószínű, hogy a parasztháború leverését követő megtorlás súlyos veszteségekkel járt.

23 Perényi Péter, a Mohács utáni új birtokos, nem hozott kedvező fordulatot a kolostor életében. A reformáció térhódítása után az üldözés, majd a menekülés a rendház elhagyásához vezetett, bár 1537-ben még itt folyt a ferences rendtartomány novíciusainak teológiai oktatása, két lektor vezetésével.

24 Még a nemesek temetkezési helyeként is szolgált, egy előkerült sírkő tanúsága szerint.

25 A szerzetesek 1546-ban elhagyták rendházukat, az ez évi nagyváradi közgyűlés a pataki őrséget feloszlatta.

26 Peré-