Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

Krcho János- Szekér György: Adalékok a kassai ferences templom középkori építéstörténetéhez

azok a 15. század közepe előtt elképzelhetetlenek. A ferences templom boltozatát István kassai építőmesternek (Kassai István) attribuálja. A hosszházat háromhajós bazilikális rendszerűnek gondolja. A Szent Erzsébet templom építészeti-szobrászati elemzése kapcsán Marosi Ernő is foglalkozik a ferences templommal." A dóm északi kapu mesterének, az ún. IV. mesternek, tulajdonítja a ferences templom nyugati kapuja feletti reliefet. A dóm és a ferences templom reliefjei közötti különbségeket az ikonográfia eltéréseivel magyarázza.

38 Részletesen elemzi a dóm boltozatait, de a ferences templomot még nem vonja be a kapcsolatrendszerbe. Jindra Bakosová két tanulmányban is érinti a ferences templomot. A szobrászati kérdésekkel összefüggésben, elfogadva az 1405-ös évszámot felszentelési dátumként, a nyugati kapu Kálvária ábrázolását, mely összefügg a dóm újabb reliefjeivel, azoknál lényegesen korábban, 1405-re datálja.

39 1980 augusztusa és 1981 júliusa között Helena Haberlandová vezetésével került sor a ferences templom kutatására. Bár a használatban lévő templom teljes kutatásáról nem lehetett szó - hiányzik a teljes régészeti feltárás is -, mégis fontos új adatok és jelentős leletek kerülnek napvilágra. A kutatás eredményeit két publikációban is közlik.

49 A kutatások tisztázták, hogy míg a hajó körítő falai a barokk átalakítás során részben újjáépültek, a szentély teljes egészében megmaradt, csak az ablakokat alakították át. A hajónak eredetileg is csak a sarkain voltak támpillérek, 4. Az átalakításokat jelző második tervlap. (OL. Filmtár W. 594. Rb. 48/2)