Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

Valter Ilona: A magyarországi szerzetesrendi építészet kutatása

Kozák Károly kutatása nyomán bontakoztak ki középkori templom maradványai, a barokk átépítésből. Egyhajós templom, sokszögzáródású szentéllyel, melyhez délről és északról egy-egy sokszögzáródású kápolna csatlakozott. Hasonló alapraj­zú a kisbényi (Bína) premontrei templom. Jánoshidán a déli kápolna kapuja épen megmaradt, ezen kívül egy timpanon töredék és egyéb faragott kő részletek alapján úgy tűnik, hogy a jánoshidai premontrei templomot francia tanultságú építőműhely építette. 41 Ugyanakkor a gyulafirátóti premontrei templom feltárása (Pamer Nóra irányításával) teljesen más eredményre vezetett. A 13. század eleji templom egyenes szentélyzáródású:, keresztházas bazilika volt. Szinte teljesen megegyezik alaprajza a bélapátfalvi ciszterci templom alaprajzával. 42 Az elmúlt években kezdődött és folytatódik az ócsai premontrei templom helyreállítás előtti kutatása, Juan Cabello vezetésével. 43 1986-ban kezdtünk hitelesítő ásatást a zsám­béki premontrei apátság romjainál. Möller István 1889-es részleges helyreállítása után, az 1930-as években Lux Kálmán és fia, Lux Géza végzett itt ásatást és helyre­állítást. Időközben nagyon rossz műszaki állapotba került a rom, és műemléki helyreállítása előtt célszerű elvégezni a hitelesítő ásatást. Az eddigi legfontosabb eredmény, hogy a templomdombon all. századtól van temetkezés. S végű hajka­rikás sírok jelzik e korai temető meglétét. Szétválasztható a 12. század végi francia kegyúr és kísérete temetkezése, és világosan látszik, hogy a főhajó közepén alapja­iban megmaradt félköríves szentélyű kis templomot is már az Aynard nemzetség építtette a 12. század elején. 44 A majki premontrei templom alaprajzát Juan Ca­bello ásatása nyomán ismerjük. 40 Az 1171-ben alapított garábi premontrei pré­postság maradványainak feltárása most van folyamatban, Bodnár Katalin vezetésé­vel. 46 1 Johannita kolostor feltárását végzi Siklósi Gyula Székesfehérvárott. 4/ A keresz­tes lovagok újudvari házának templomát Vándor Lászlé) tárta fel. Félköríves szen­télyű, háromhajós kőtemplomot talált, mely a 12. század végén épült, egyidőben az ismert újudvari timpanonnal. A hajót a 14. században bővítették. 48 A pálosok kolostorait számbavevő kiadvány jelent meg 1975-ben. 49 E témában igen jelentős a Guzsik Tamás és munkatársai által a Dunántúlon végzett felmé­rés. 59 Folyamatban van a legkorábbi pálos kolostoregyüttes feltárása Pécs-Jakab­hegyen. Az 1225-ben épített templom szentélye patkéríves volt. A 14. században nagyméretű poligonális szentélyű templomot építettek, majd a kolostornégyszö­get is kiépítették. 51 A budaszentlőrinci pálos kolostor feltárását Garády Sándor kezdte el, majd Zolnay László folytatta. Jelenleg is folyik az ásatás, Bencze Zoltán irányításával. 52 Eger-Almárvölgyben egy nagyméretű pálos kolostor alapjait tárta fel Fodor László. 53 Végül meg kell emlékeznünk a nagyvázsonyi pálos kolostor feltárásáról, melyet modern műemlékvédelmünk hőskorában, 1959-ben végzett Eri István. 54 Ugyanekkor kitisztították és helyreállították a salföldi pálos kolostor romjait is 55 . A gótikus kolostorépítészetről nyújt új ismereteket a városlődi kartauzi kolostor feltárása, Németh Péter irányításával. 56 A kutatások felsorolását folytathatnánk, hiszen minden kisebb jelentőségű fel­tárásról nem tudunk beszámolni. Az elmondott példák jól érzékeltetik azt a sok­rétű munkát, amit régészeink, művészettörténészeink évtizedek során végeztek. Ha minden ásatás publikálva lesz, akkor megrajzolható az összegezés, kitapintha­tók az összefüggések, kidomboríthatok a magyar kolostorépítészet nagy korszakai.

Next

/
Oldalképek
Tartalom