Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)
Mezősiné Kozák Éva: A vértesszentkereszti apátság a dominikánusok idején
40 szerzetes élt és a 15. század második felében 4-10 fő. Több kolostorban a 15. század végére csak 1-2 szerzetest találunk. A 16. század elején csak tovább romlik a helyzet. A bencés reform elősegítéséül 1508-ban két rendi vizitátor, a bátai és zalavári apát hat hét alatt 17 kolostort járt be a Dunántúlon és Észak-Magyarországon. A fentmaradt jelentésből kitűnik a bencés rend kolostorainak szinte teljes leépülése. 23 A írásos adatok szerint a vértesszentkereszti apátságban, 1475-ben már csak két szerzetes tartózkodott, és azt is megtudjuk, hogy egy nagyon elhanyagolt épületben. Mátyás király folyamodványából kitűnik, hogy 1478-ra teljesen elnéptelenedett. A korábban közölt adatokból látható, hogy a fehérvári domonkos kolostorral még ebben az évben egyesítették az apátságot. Felvetődik a kérdés, hogy vajon ezt a világtól távol fekvő monostort, ez a főként városokban, a fő kereskedelmi útvonalak mentén települt koldulórend, miért vállalhatta, hogy ismét benépesíti? A kérdés megválaszolására néhány adatot kell felidéznünk a domonkos rendre vonatkozóan. A rendet eretnekek elleni küzdelem céljából alapították a ferences renddel együtt. A domonkos rend 1206-1216 között alakult, és első generális káptalanját 1220-ban tartották. Prédikáló rendként jött létre, szegénységi fogadalmat tettek, lemondtak minden személyes és közösségi vagyonról. Szent Domonkos a bolognai rend alapítója 1221-ben a 2. capitulum generálén önálló magyar provinciát jelölt ki; ez egész Kelet-Európát magában foglalta. A bolognai egyetem magyar származású tanára Paulus Hungarus, a rend sorába lépve megbízást nyert a magyar rendtartomány megszervezésére. Az első kolostorok Győrben, Székesfehérváron, Budán alakultak. Az 1277-ből fennmaradt capitulum generale jegyzökönyve alapján 30 férfi és két női kolostorról tudunk. 24 A számuk 1350-ig nő, a kolostoraik száma 38 és mindegyik városban települt. A történész kutatók megállapították, hogy 1260-ig városaink közül azok voltak a jelentősek, vagy városi jelleggel azok rendelkeztek, ahol a domonkos rend megtelepedett. Jellemzőnek és fontosnak tartják földrajzi elhelyezkedésüket. A 13. század derekán kereskedővárosaink megegyeztek a kolostorok számával, és elhelyezkedésük nyomán kirajzolódnak a fő kereskedő útvonalak. 25 A tanulmányi rendszer tökéletesítése terén fontos szerepet kaptak a domonkosok. Csak 18 éves kortól lehettek szerzetesek, és első kiképzésüket a lectortól kapták. Kézimunkát nem végeztek, a napi zsolozsmázásuk is rövidebb ideig tartott. Rendi főiskolák felállításával biztosították további képzésüket. A budai kolostorban alapított stúdium generale egyetemként is szerepelt, 1304-ben alakult, és bizonyosan tudjuk, hogy 1530-ig működött; legalábbis eddig rendelkezünk adattal róla. 26 A főiskola elvégzése után a rend tagjai rendszeresen kikerültek külföldi egyetemekre. A 15. század derekától számos változás történik a dominikánus rendben. Míg korábban alamizsna gyííjtésből éltek meg IV. Jenő pápa óta csak rendfőnöki hozzájárulásai lehetett egy kolostornak birtokokat elfogadni. 1475-ben a pápa a generális kérésére megengedte, hogy a koldulás szokását eltöröljék és, hogy ingóságokkal rendelkezhessenek. 2 ' A másik fontos változás, amely a 15. század ötvenes éveiben kezdődött el Magyarországon, az obszervancia. A célja a fegyelem fenntartása, biztosítása, a hivatás odaadó teljesítése. Támogatója nálunk Hunyadi János és Ágoston győri püspök volt. Leonardus de Briscenthal bécsi egyetemi tanár jött Magyarországra és először a budai és győri, majd a kassai konventet megreformálta. 1455-től a rend generálisa kinevezte a magyarországi obszervánsok vikáriusává, két évvel később helyére Richter Jakab került. Mátyás király híve volt az obszervanciának és uralkodása idején a fentiek után a
