Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

Valter Ilona: A magyarországi szerzetesrendi építészet kutatása

feltárás tisztázta a bencés templom liturgiái rendszerét, feltárásra kerültek az oltáralapok. A keleti toronypár a sváb és bajor románkori építészetben részben itáliai mintára alakult ki, elterjedt a Szászföldön és Thüringiában is. A hirsaui reformépítészet is kedvelte. Boldva nem tartozott a hirsaui priorátusba, de a templom szigorúan puritán építészeti formái igen közel állnak a hirsaui körhöz.

34 Az ismertetett 11-12. századi nemzetségi monostortemplomok — magyar sajátságként - keresztház nélküli, háromhajós bazilikák, általában nyugati toronypárral. Külön kiemelendő az Abasár-Bolttetőn talált 11. századi monostortemplom, amely a szűkszavú ásatási jelentés szerint egyenes szentélyzáródású volt. Apátsági templomaink mellett minden esetben megtalálhatjuk a keresztelőegyházat, mely a település plébániai funkcióit látta el. Ez vagy körtemplom volt, vagy egyhajós, félköríves záródású kis templom. Külön meg kell emlékeznünk a vértesszentkereszti bencés apátság M. Kozák Éva által vezetett feltárásáról, és az ott talált gazdag leletanyagról. A faragott kövek képet adnak a 12-13. század fordulója épületplasztikájának sokrétűségéről.

35 Az elmúlt években kezdődött a pannonhalmi bencés apátsági templomban a módszeres régészeti feltárás, László Csaba vezetésével. Eredményei már eddig is biztatóak. Uj eredményeket hozó kutatások folytak a ciszterci építészet terén is. 1913-ban végzett rövid kutatást Hümpfner Tibor a zirci apátságban, melynek alapján rekonstruálta a 12. századi templom alaprajzát. Klasszikus, clairvaux-i típusi! bazilika volt.

36 Az 1232-ben alapított bélapátfalvi monostortemplom déli oldala mellett feltártuk a monostoregyüttest. Szabályos négyszögben, a kerengőfolyosóra felfűzött helyiségeket találtunk, a rend szabályaink megfelelő formában.

37A felszínen nyomaiban sem látszó pásztói monostor feltárása azt az eredményt hozta, hogy a cisztereket megelőzően, 1130 körül épült ehelyütt egy bencés apátság. Temploma két félköríves mellékapszissal, egyenes záródású főapszissal készült, háromhajós épület volt. Építészeti analógiái a német román kor felé mutatnak. Déli oldalán állt az U alakéi monostor, míg keleten, a patak partján műhelyépületek épültek. Az egyik műhely egy 12. század eleji üveghuta volt, és ez az egyik legkorábbi feltárt üveghuta Európában. A ciszterek 1190-ben kapták meg III. Béla királytól a pásztói apátságot. A 13. század elején leégett az egész monostor, és ezután építették át a ciszterek a templomot és a monostor egy részét.

38 Az 1183-ban, III. Béla által alapított szentgotthárdi ciszterci monostor temploma félköríves főszentélyű, keresztházas, nagyméretű épület volt, melyet - analógiái alapján - délfrancia provence-i (ciszterci) építőműhely épített. Világosan kimutatható volt az építkezésben az alapító kegyúr, ez esetben a király szerepe. A benépesítő trois-fontaines-i apátság szerzetesei a már kész, vagy félig kész épületeket foglalták el. Az 1605-ben felrobbantott apátság maradványainak felhasználásával épült 1677-ben egy kisebb templom, melyet a visszatelepülő ciszterek, 1780 körül, magtárrá alakítottak. Ebből a magtártemplom néven ismert épületből, a középkori maradványok hangsúlyozott bemutatásával színház készült, mely 1988 szeptemberében került átadásra.

39 A pilisi ciszterci monostor feltárása (Gerevich László) igen jelentős művészeti és technikatörténeti eredményeket hozott. Világosabban látjuk a kora gótika elterjedését, melyben igen nagy szerepe volt a királyi alapítású, központi ciszterci apátságnak. Csak a legnagyobb európai ciszterci monostorokéhoz mérhető e monostor alaprajza, igen érdekes épületegyüttesei. Itt is, miként Pásztém, bencés apátság előzte meg a cisztereket.

46 Árnyaltabbá váltak ismereteink a premontrei monostorok építéséről. A rendi hagyományok szerint 1186-ban alapították ajánoshidai premontrei prépostságot.