Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

Mezősiné Kozák Éva: A vértesszentkereszti apátság a dominikánusok idején

nagy ebédlő melletti helyiségnek más felhasználást szántak, és a két ebédlő közöt­ti ajtót befalazták, a kerengőből nyitottak - lépcsőn át - bejutást a helyiségbe, de új rendeltetését ma már nem tudjuk rekonstruálni. A nagy téli ebédlőt egy válasz­fallal két részre osztották, a kettő között egy bejáratot vágtak. Végül így is két ebédlő alakult ki, és ezek közül is csak az egyiket fűtötték. Feltehetően a kolostor frátereinek száma csökkent, és azért végezték el ezt a munkát, mert télen kisebb tér kifűtése gazdaságosabb volt. A refektórium mellett, mint ezt az előzőkben leírtuk, egy elszedett, egyszerű keskeny ajtón át lehetett a konyhába jutni (belmérete: 6,1 x 5,6 m). Bejárat nyílt ide az északi kerengőfolyosóból, a behullott törmelékben előkerült egy küszöbkő és a gótikus ajtókeretkő néhány eleme, amelyből visszaépíthető volt a bejárat. 20 (12. kép) A kapu általános forma a gótikában, hol szerényebb, hol gazdagabb ki­képzésével találkozunk. A vértesi profil egyszerűbb, két horony és két pálca által közrefogott mélyebb horony képezi. Egyszerű elszedett ajtó nyílt a nyugati olda­lon a gazdasági udvar irányába. A helyiség téglaburkolatának egy eleme ismert. Az északi homlokzat egy falifülkéjét egy román kori küszöbkő felhasználásával alakították ki, melyet a fülke alsó részén helyeztek el. A helyiség északi falfelületé­be épült bele a 12. századi téglakápolna délnyugati szöglete. A megmaradt kony­hánakjellegzetes eleme a délkeleti szögletben feltárt díszes pillér. (13. kép) A pilléi­másodlagos funkciójában a kürtő boltozatát, és az innen kivezető téglakéményt tar­totta. A helyiség padozatán feküdtek átégve az építmény behullott elemei. A pillérrel szükséges tovább foglalkozni. A két előző helyiség törmelékében szá­mos átfaragott ablakkeretkő került elő, melyeket pillérekből faragták át. 21 A fa­ragványokon mindenhol látszott az átfaragás nyoma. Az egyiken egy háromágú kampós kőfaragójegy is megmaradt. Az összes darabot figyelembe véve öt pillér­12. A konyha gótikus bejárata a kerengő felől.

Next

/
Oldalképek
Tartalom