Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)
Valter Ilona: A magyarországi szerzetesrendi építészet kutatása
legjelentősebb régészeti kutatása. Kovalovszki Júlia, a falkutatást végző Dávid Ferenc művészettörténésszel, a műemléki kutatási módszer iskolapéldáját mutatták be munkájukkal. Az Erdei Ferenc tervei alapján megújult templom is a műemléki helyreállítás iskolapéldájául szolgál. 20 Az Aba nemzetség egyik monostorának alapjait tárták fel Abasár-Bolttetőn. Nagy kiterjedésű, egyenes szentélyzáródású kőtemplom került elő, ennek nyugati oldalánál négy oszlopos körtemplom alapjait találták. Mindkettőt a 11. század első harmadába keltezik. Sajnos, az egész együttes feltárása csonkán maradt és feldolgozatlan. 21 A dömösi prépostság 11. század végi 12. század eleji templomának feltárása fontos kulturális kapcsolatokra világít rá. A két kis mellékszentélyű, meghosszabbított középszentéllyel, nagy félköríves főapszissal záródó, kereszthajó nélküli bazilikális alaprajz Nyugat-Európában több helyen fellelhető. Nagyobb, gazdagabb megoldásban a prágai vár 10. századi Szent György templomához, az 1060-96 között épült Szent Vitus katedrális alaprajzához, valamint a cseh Teplice és Litomysl templomának alaprajzához áll közel a dömösi templom alaprajza. Kereszténységünk kezdeteinek prágai, illetve csehországi kapcsolatairól ad felvilágosítást. 22 ^ A nemzetiségi- családi monostorok kutatását az egyik legkorábbi, a Győr nemzetség által 1061-ben alapított zselicszentjakabi bencés apátság 1960-ban megkezdett kutatása nyitja. Az ásató régész Nagy Emese volt. A háromhajós, egy apszisos templom dongaboltozatos, keskeny mellékhajóihoz mindkét oldalon nagy, részben zárt és boltozott karzatlépcső alapozások és egyéb belső térelválasztó elemek csatlakoznak. Az alaprajz hazai közvetlen párhuzamokat nélkülöz, és egyediek a faragott kövek is. A nagy kiterjedésű kolostor a 14-15. század fordulóján épült. A 14. század elején épült a mellette álló nyolcszögű plébániatemplom. 23 Igen korai nemzetségi monostort tárt fel Nagyecseden Magyar Kálmán, a Gutkeled nemzetség 11. századi sárvári monostorát. Egy 1040 körüli félköríves szentélyű körtemplom, és egy 11. század végi háromhajós téglabazilika - négyzetes nyugati toronnyal - alapjait találta. 21 Jelentősen megnövekedtek ismereteink az Alföld Árpád-kori építészetét illetően. Az ország leggazdagabb vidéke volt az Alföld, jó minőségű földjeivel. A török idők szinte teljes pusztítása után, a legújabb kutatások nyomán gazdagodtak ismereteink. Az előkerült épületek, faragott kövek híven tükrözik az építtetők gazdagságát és igényességét. A pusztaszeri monostor feltárásánál az ásató Trogmayer Ötté) elkülönítette a három egymást követő épület összesen 8 periódusát. Az első, patkó alakú apszissal záródó egyhajós épület volt, melyet utóbb homlokzati toronnyá bővítettek. Egy következő periódust jelez e templom alapozásait részben áttörő cölöplyukak sora. Keltezésére 1000 körüli temetkezések és egy T alakú pásztorbot ad lehetőséget. A második templom kétszentélyes, Sankt Gallen-i típusú épület volt. Ezt háromhajós, hat pillérpárral tagolt nemzetiségi monostor váltotta fel, nyugati karzattal. Ehhez kéttornyos nyugati homlokzatot emeltek a 12. század végén, melynek átriumához tartoztak az oszlopszobrok. A tatárjárás pusztításai után jelentéktelenebb formában állították helyre a monostort. 25 Érdekes eredményeket hozott az esztergomi szigeten hajdan álló bencés apácakolostor feltárása. E kolostort 1136 és 1536 között említik a történeti források. Feltárási munkáit Lovag Zsuzsa irányította. A kolostortemplom háromhajós, főhajója félköríves, a mellékhajók egyeneszárású apszisban végződnek. A templom körül sűrűn települt temetőt találtak, délre 11 méter hosszú, 7,7 méter széles, keleti és nyugati végében egy-egy félköríves apszissal záródó kápolnát tártak fel. E kápolna feltehetően temetőkápolna volt, legközelebbi párhuzama egy déltiroli ókeresztény temetőkápolna. 26
