Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

Valter Ilona: A magyarországi szerzetesrendi építészet kutatása

A magyarországi szerzetesrendi építészet kutatása VALTER ILONA A magyaroszági középkori építészeti emlékek tanulmányozása már a múlt század negyvenes éveiben megindult. A székesfehérvári bazilika ásatását 1848-ban kezdte meg ErdyJános.

1 1860-ban megalakult a Magyar Tudományos Akadémia Archaeológiai Bizottsága, amely az építészeti maradványokon kívül a föld mélyében rejtőzködő emlékek felkutatását, ismertetését is célul tűzte ki, és a meginduló tudományos kiadványok: az Archaeológiai Értesítő és az Archaeológiai Közlemények gondozását.

2 1872-ben létrejött a Magyarországi Műemlékek Országos Bizottsága, melynek feladata a műemlékek összeírása, helyreállítása, ismertetése.

3 A korszak nagy történész, régész, művészettörténész, építész egyéniségei e Bizottságok tagjai, a régészeti és művészettörténeti kutatás és műemlékügy nagy úttörői: többek között Ipolyi Arnold, Rómer FlcTis, Pulszky Ferenc, Henszlmann Imre, Steindl Imre, Schulek Frigyes. Az ő tiszteletet érdemlő, fáradhatatlan munkásságuk hagyta ránk az első műemléki lajstromokat, monográfiákat. Számos szerzetesrendi emlék leírásával is megismerkedhetünk munkáikból. Henszlmann Imre folytatta a székesfehérvári ásatásokat,

4 elkezdte a kalocsai székesegyház feltárását, amelyet e század elején Foerk Ernő vett át. Henszlmann Imre a bátmonostori bencés és a topuszkói ciszterci monostorban is végzett ásatást.

5 A millenneumi idők közeledtével a földben lévő emlékek iránt csökkent az érdeklődés, a meglévő emlékek reprezentatív helyreállítása került előtérbe. Az egyes műemlékek rendkívül rossz állapota is siettette a helyreállításokat. A kor szokása szerinti historizáló-purista stílusban számos szerzetesi templomunk megújult e korban. Elsőként a lébényi bencés apátsági templomot restaurálta August Essenwein, a nürnbergi Germanische Múzeum igazgatója, 1862-65-ben belülről, 1872-79-ben kívülről.

6 1872-75-ben a deáki bencés apátságot restaurálták és bővítették Schulek Frigyes tervei szerint,^ míg a pannonhalmi apátságot Storno Ferenc állította helyre 1868-75-ben.

8 Ugyancsak ő az átépítője a garamszentbenedeki bencés apátságnak is. A jáki bencés apátsági templomot 1897-1902 között, Schulek Frigyes felügyelete alatt restaurálta Gyalus László.

9 De restaurálták a harinai és az ákosi bencés templomot is e korszakban, valamint a tihanyi és a Jánosi bencés apátsági templomot, a kisbényi és az ócsai premontrei templomot is.

10 Ugyanekkor születtek az egyes apátságok történeti adatait összegyűjtő és feldolgozó hatalmas történeti munkák, mint a 12 kötetes Pannonhalmi Rendtörténet és Békefi Rémig korszakos monográfiái a pilisi, a zirci, a cikádori és a pásztói ciszterci monostorokról.

11