Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)
Kárpáti Gábor – Szekér György: A pécsi ferences és domonkos kolostorok kutatása
gabb változatai, „generációsán" fejlettebb formái pl. a Schwäbisch Gmünd-i Szent Kereszt plébániatemplom középső hajóboltozatának, vagy az augsburgi Szent Ulrich és Afra plébániatemplom középső hajóboltozatának. A pécsi domonkos kolostor gazdag 1500 körüli késő gótikus és reneszánsz elemekkel történő kiépítése jelzi a Jagelló-kori késő gótika rangját és szerteágazó stíluskapcsolatait, újabb irányokkal bővíti abban a régióban is, ahol más korszakok gazdag emlékanyaga ismertebb. JEGYZETEK 1. Aigl, Paulus: História b revis venerabilis rapituli cathedralis ecclesiae Quinque-ecclesiensis. Quinque-ecclesiensis, 1838. 180. 2. Szőnyi Ottó: Pécs város története. Magyar Művészet V (1929) 442-452. 3. Kárpáti Gábor feltárása. Tímár György: Pécs egyházi társadalma Károly Róbert korában. Baranyai Levéltári Füzetek 16 (1982) 53. 4. Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I. Bp., 1963. 359-360. 5. A jakabhegyi pálos kolostor feltárása Kárpáti Gábor vezetésével folyamatosan történik, lásd a RF jelentéseit. 6. Tímár i. m. 37; Gosztonyi Gyula: A pécsi Szent Péter székesegyház eredete. Pécs, 1939. 173. 7. A plébánia kertjében Kárpáti Gábor feltárása. Egy aknamélyítős munkagödörben középkori faltöredékek, egy támpillér indítása és jellegzetes egymás fölé rakott középkori csontvázak kerültek elő. 8. Fügedi Erik: Koldulórendek és városfejlődés Magyarországon, in: Fügedi Erik: Kolduló barátok, polgárok, nemesek. Bp., 1981. 70. 9. Koller, Josephus: História episcopatus Quinqueecclesiarum. III. Posonii, 1784. 131. 10. Haas Mihály: Baranya földirati, statisticai és történeti tekintetben. Emlékirat ... Pécsett, 1845. 250. 11. Koller \. m. IV. 266. 12. Koller i. m. V. 97. 13. Kárpáti Gábor feltárása. 14. Koller\. m. IV. 173. 15. Madas József: A pécsi Budai Külváros telkei, házai és utcái. Pécs, 1985. II. 1180. 16. Györffy i. m. I. 360-362. 17. Gosztonyi Gyula: A szigeti kapu környéke. Pécs, 1942. 14-17. 18. Gosztonyi i. m. (1942) 16-21. jegyzet. 19. Györffy i. m. I. 357. 20. Karácsonyi I. 33. 21. Karácsonyi I. 40, 42, 82. 22. Karácsonyi I. 99. 23. Kárpáti Gábor feltárása. 24. Az átépítés idejére utal az előkerült néhány reneszánsz töredék is. 25. Koller, Josephus: Prolegomena in históriám episcopatus Quinquecclesiarum. Pozsonii, 1804. 123. 26. Harsányi András: A domonkosrend Magyarországon a reformáció előtt. Debrecen, 1938. 316. Tüskés Gábor - Knapp Eva: A Szent Vér tisztelete Magyarországon, in: Művelődéstörténeti tanulmányok a magyar középkorból, (szerk. Fügedi Erik) Bp., 1986. 76-1 16. 27. A feltárást Kárpáti Gábor vezeti, a kutatásra a Munkácsy M. utca 8. alatt létesült Nicolaus Lenau Kultúregylet székházának építkezése kapcsán adódott mód, Pécs és testvérvárosa Fellbach - a bemutatást is támogató - közös költségviselésében. 28. A korábbi helytörténeti irodalom is kb. erre a területre lokalizálta a domonkos kolostort, valószínű, hogy a kolostor köveit a közeli Ferhád pasa dzsámi és fürdő építkezéséhez használták fel. Ezekből néhányat 1980-ban a Zetkin Klára utcában kibontottunk. A 18. században visszatelepülő domonkosok e török dzsámi területét kapják meg - talán valamilyen feliratos kő segített a hely azonosításában. A kolostor helyét illetően pl. Rupp Jakab: Magyarország helyrajzi története. Pest, 1870. I. 363-364; Szőnyi i. m; és Gosztonyi i. m. (1939). 29. A mai Kossuth u., Kazinczy u., Perczel u. által határolt tömb. Az újkori történetre vonatkozóan Németh Béla: A pécsi Dominikánus-ház története. Pécs, 1903. 30. Szekér György megfigyelése.
