Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

Kárpáti Gábor – Szekér György: A pécsi ferences és domonkos kolostorok kutatása

lemezes körte tagját egy-egy vékony pálcatag övezi, harmonikus átmenettel kapcsolódva a horonypárhoz, melyek bordatő felöli vége elszedett. Hasonló jellegű a hozzá tartozó heveder is, melynek csak széles orrlemezű körtetagja maradt meg az övező pálcák és a horony indításával. A lettner a hajó felé árkádos kialakítású lehetett, az alaprajzi elrendezésből következően valószínűleg három szakasz, két szabad oszloppal. Előkerült az oszlopok gazdag tagolású lábazati töredéke, rajta finom, részletgazdag vakmérmű fordul körbe. A hozzátartozó fejezet is sokszorosan tagolt, felső részén megmaradtak a hengeres elemről induló bordák csonkjai. Az eddig leírt töredékek csak némi támpontot nyújtanak az északi mellékhajó, a kerengő és a szentély boltozataira, valamint a lettnerre; a rekonstrukcióhoz még nincs elegendő adat. A legnagyobb számban előkerült, a főhajó boltozatához tartozó bordák és csomópontok jellegzetes késő gótikus ún. „szarvasbordás" formát mutatnak. Jórészük a sírgödrökbe és a kriptákba behullva került elő, de a padozaton - főleg szelvényünk nyugati részén maradt meg — a pusztulás utáni állapot rögzült a feltárás megkezdéséig. A lehullott bordák és csomópontok egymáson feküdtek, a süvegek falazatát alkotó téglák törmelékével együtt. A rengeteg borda - összesen mintegy 180 töredék kb. 70 méter hosszt adva - mellett előkerült két összetört, de teljes és két hiányos csomópont is, egy elszedett falpillér rétegkő, valamint a területen az 1976-os leletmentés során megtalált nagyméretű hasonló falpillér rétegkő a boltváll magasságából, melyen a bordaindítások épen megmaradtak. A boltozat építése során a korábbi falakat elbontva, azokat az. új járószint alatt alapfalnak felhasználva, a szélességet 9,25 méterre növelték; vagyis a falvastagság csökkentésével, karcsúbb szerkezetek alkalmazásával nyertek teret. A hajó boltszakaszainak mélységét is meg lehetett határozni az utólag beépített támpillérek alapján, ami 7,35 méterre adódott. Az elméleti boltmező méretét a falpillér rétegkő és a vállkő segítségével határozhatjuk meg, az illesztési síkok és a vállkő felső síkjának szerkesztési vonalai alapján mérhető, hogy a hajó 9,25 méteres belső falsíki szélességéhez képest az. elméleti mezőszélesség mindkét oldalon kb. 37-38 cm-rel csökken, ezért az. 8,50 méterre adódik. Az így kialakított boltmező vetületi arányai figyelemre méltóak, ugyanis egy szabályos, egyenlőoldalú háromszög írható be úgy, hogy a háromszög egyik oldala a szakaszhatárra esik, míg a szemközti csúcs a másik szakaszhatár felezőpontjába kerül. A boltmező ilyen arányai mellett valószínű, hogy a bordarajzolat is szabályos 60 fokos arányháló-rendszerre épül. Feltételezésünk helyességét alátámasztja az is, hog)' az előkerült négy csomópont közül háromnál, a bordák egymással bezárt szöge illik erre a rendszerre. A boltozat rekonstrukciója szempontjából fontos volt, hogy a bordák görbületi sugarát megfelelő pontossággal meg lehetett mérni, mely 5,90 méterre adódott. A görbületi sugár ismeretében már az egyes csomópontok elhelyezhetőek alaprajzilag is egyértelműen meghatározható távolságra a vállaktól, vagy a zárókőtől, az emelkedési szög alapján. Bár a rendelkezésre álló csomóponti töredékek száma viszonylag kevés, mégis szerencsés módon olyan kulcselemek, melyek a boltozat biztonságos elméleti rekonstrukcióját lehetővé teszik. Berajzolva a vállkő alapján a bordaindítások arányait, az egyes csomópontok már elhelyezhetőek. A rekonstruált boltozat (9. kép) gazdag csillagalakzatot mutat, az alaprajzi vetületen a pontvonal egy sajátos szerkezetet jelöl, ugyanis a boltozat középmezőjében egy, a süvegfalazatba rejtett, nem látható „segédszerkezetet", vonórudakat építettek be a laposabb középmező „összetartásának" segítésére. Hasonló vonórudas szerkezet rejlik a nyírbátori református templom késő gótikus boltozatának süvegfalazatában is.

29 A rekonstruált bordarajzolat megegyezik a pécsi székesegyház elbontott, késő