Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)
Haris Andrea: A vasvári domonkos kolostor építéstörténete
ródású kőkeretes ajtót érti alatta, amely egy középkori nyílás. Az oromfalon csak az építéskor az állványzatnak kialakított fészkek láthatók, bordák nem. Fehér i. m. 15. 12. Ferrarius, Sigismundus: De rebus Hungáriáé ... Colonne, 1637. 517. 13. OMvH Könyvtár, MOB irattár 1912/297. A MOB kiküldött Éber László utasításokat adott a szentélyben lévő falfestmények fenntartására. 14. Vasmegyei Levéltár IX/607 38. cs. Építési rajzok és iratok 1871-1943. Döbrentey Gábor festőművész 1941. októberében „a régi festék réteg gondos lekaparása, lemosása egészen az alapvakolatig" szerinti kitétellel köt szerződést a templom belső teljes kifestésére. Az orgonakarzat feletti boltmezőben olvasható a festő neve és az 194 l-es évszám. 15. Fehér i. m. 45. 16. Tüskés Gábor - Knapp Fva: A Szent Vér ereklye tisztelete Magyarországon, in: Művelődéstörténeti tanulmányok a magyar középkorból, (szerk. Fügedi Erik) Bp., 1986. 89. A szerzők Fehér Mátyás alapján {Fehér i. m. 64.), 17. századi adatra hivatkozva, Szent Vér oltár templomon belüli elhelyezkedésére utalnak. Az 1697-98-as Kazó-féle Canonica Visitatio nem tett említést a templom oltárairól, így a Szent Vér oltárról sem. (Püspöki Levéltár, Szombathely, Canonica Visitatio Castri Ferrei 1697-98.) A félreértés oka az, hogy Fehér Mátyás az idézett helyen csak a „bazilika" szót vette át a Canonica Visitatióból, a jelzete erre vonatkozik, a mondat többi része - így az. említett oltárra vonatkozó rész is - a saját gondolata. 17. Az ablak nagyobbítása a 18. század elején történhetett. (A déli oldalon lévő nyílás kávájában egy 1713-as bekarcolt évszámot találtunk.) Ebben az időben a torony legfelső szintje még nem készült el. A mai harangszint kiépítése után szűkítették vissza, még a középkori állapotánál is kisebbre azt a nyílást. Ebben a formájában mutatja első ismert ábrázolása: Vasvármegye. Magyarország Vármegyéi és Városai, (szerk. Borovszky Samu) Bp., [1898] 384. 18. A kolostor középkori téglaméretei: 29,5-30 x 15 x 7 cm. 19. Ferrari i. m. 518. „Dormitorij locus in crucis bene commodus, ad 24 cellás complectebatur..." A dormitórium és a cella fogalma gyakran keveredik - 1. Ferrarinál is -, pedig ez két külön helyiséget jelöl. A korai időszakban egyes szerzeteseknek lehetett külön cellájuk, de létezett a közös dormitórium. A kérdést a generális káptalanok szinte évenként szabályozzák újra. L. Constitutiones, declarationes et ordinationes capitolorum generalium S. Ordinis Fratrum Praedicatorium ab. a. 1222 usque ad 1650. Roma, 1862. 69. skk. 20. Hasonló középfolyosós rendszert rekonsüuált az ozorai kolostort feltáró Nagy Emese, bár azt tipikusan az obszerváns ferences kolostorok jellegzetességének tartja. Ozorán a cellák mérete (2,5 x 1,5 m); ez nem tér el lényegesen a vasvári cellák feltételezett nagyságától. Nagy Emese: Az ozorai ferences kolostor. FA XX (1969) 148. 21. A keresztalakú folyosómegoldásnak csak barokk példáját ismerem. St. Labrecht kolostorának 1678-as építkezésekor a keleti és a déli emeleti szárnyon alkalmazták ezt az alaprajzi elrendezést. Die Kunstdenkmaler des Benedikünersüftes St. Lambrecht. Osterreichische Kunsltopographia XXXI. Wien, 1951. III. ábra 22. Az északi homlokzaton lévő ablak az 1962-es tatarozáskor került napvilágra, de ekkor csak két szárkövét és a záradékát mutatták be, lefaragott könyöklőjét visszavakolták. C. Hamich Erzsébet: Vas megye Árpád-kori építészeti emlékei nyomában. Vas megye múltjából. Levéltári Évkönyv I (1976) 234. A nyugati homlokzaton lévő ablakból csak a könyöklő maradt meg in situ, az ablakkeret három további darabját a homlokzat más részéről másodlagos elhelyezésből bontottuk ki. Megjegyzendő, hogy a délnyugati torony homlokzatán több másodlagosan felhasznált terrakotta darab látszik. Tekintve, hogy a torony a középkori kolostorszárny déli homlokzata elé épült, a terrakotta ablaktöredékek a szárny déli homlokzatáról származhatnak. 23. Vándor László az egervári műhely munkáinak tartja az 1962-ben előkerült terrakotta ablakot és szintén a 15. sz. legvégére dalálja. Vándor László: Későgótikus épílőműhely Egerváron és környékén, in: Középkori régészetünk újabb eredményei és időszerű feladatai, (szerk. Fodor István Selmeczi László) Bp., 1985. 378. 24. Felm- i. m. 21. 25. Az épségben maradt kőkeretes ablak párdarabjának három kövét bontottuk ki másodlagos helyéről a homlokzat középkori emeleti szintjéről. Az ablakhoz tartozó negyedik követ a kutatás alatt nem lehetett kivenni. 26. A sekrestye a szentély mellett állt, ahol a kolostor okmányait is őrizték eg)' 1427-es adat szerint. Fehér i. m. 15. 27. A 2a árokban megfigyelhettük a keleti kerengő udvari falának alapozását. A fal alapozása újkori, vegyes kő és tégla, míg a kolostor középkori falainak alapozása csak kőből áll. (16. kép) 28. A datálást tovább nehezíti a nyugati kerengőben húzott kutatóárokban (14. árok) feltárt áldozati edény. (16. és 17. kép) Az edény a kerengő belső (nyugat felé eső) falának alapozási kiugrásánál került elő, benne csirkecsontokkal. Az edény, a feltáró régész szerint, a 14. század
