Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

Haris Andrea: A vasvári domonkos kolostor építéstörténete

a hajdúk kamrái.

39 Majd az északi oldalon álló templomról van szó, amelyet a nyugati szárny követ, a barátok celláival. (A nyugati szárny külső homlokzatának falkutatása nem talált a 17. századi periódushoz köthető nyílásokat, vagy átalakított középkori ablakokat.) Végül egy „grádicshoz" értek a leírók, amely egy emeleti folyosóhoz vezetett. Ezt a lépcsőt a nyugati és a déli szárny találkozásához lehet lokalizálni, a Sárkány által épített torony mellé. Mivel a torony boltozatait 17. századiaknak tartjuk, a toronytestben lépcső nincs - a 17. századi boltozatok miatt nem is lehetett -; ezért a torony második és harmadik szintjébe csak egy külső lépcsőn tudtak bejutni. A leírók a folyosót úgy jellemezték, amely üszögében van; tehát egy leégett, fából készült folyosóról emlékeztek meg. E folyosóról két szobát, és az első szobából nyíló kamrát közelítettek meg. Az első szobában kemence lehetett, és négy ablakos volt. A kutatás alapján valószínűsíthető, hogy az itt említett két helyiség a déli szárny emeleti szintjén helyezkedett el. A szárny emeleti szintjén azonban csak egy kulcslyuk alakú lőrés került elő, amely a 17. századi periódushoz köthető, de a lőrés olyan távolságra van a toronytól, hogy ott a fenn említett helyiségek még bőven elférnek. A déli szárny emeleti szintje Sárkány idejében vegyes funkciójú lehetett. A toronyhoz közelebbi részeket lakóhelyül használták, a távolabbi részeken a középkori falakat védelemre alakították át. (20. kép) Nem bizonyítottan a Sárkány féle építkezéshez, de a kolostor 16-17. századi életéhez köthető a templom déli homlokzatának két nyílása. (7. kép) Az egyik a homlokzat keleti végén, a középkori kerengő ajtótól keletre került elő. A külső síkon 105 cm szélességű, 225 cm magas, szegmentíves lezárású nyílás a belső síkon csak 90 cm széles, lezárása félköríves. Külső káváját, bélletét, áthidalásait nagyméretű téglákból alakították ki, a belső síkon lévő nyílás kávái kőből készültek.

40 A másik, déli homlokzaton lévő nyílás a jelenlegi középső ablaktól nyugatra esik. Téglából kiképzett kávája két oldalt egyenes vonalban vált el a középkori falszövettől. A nyílásban kőkeret nem volt, befalazása barokk téglákkal történt. A két nyílás funkcióját, működését jelenleg nem ismerjük. III. A barokk építkezések I. periódus 1678. december 9-én Széchenyi György kalocsa-bácsi érsek és a győri püspökség adminisztrátora 4000 forintért zálogba vette a volt kolostort Ákosházi Sárkány Jánostól és annak harmadik feleségétől Lutthersporner Éva Rosinától.

41 A püspök nem tudta, hogy új zálogbirtoka egykor a domonkos rend tulajdonosa volt. A szombathelyi domonkos rendház tiltakozása a zálogügylet ellen indítatta Széchenyi Cjyörgyöt a rend újratelepítésére Vasvárott.

42 1684. augusztus 5-én átadta a domonkosoknak az épületet azzal a feltétellel, hogy a templom és a monostor kapuján helyezzék el címerét és nevét, továbbá halála után lelki üdvééért hetenként mondjanak misét.

43 A szerzetesek valószínűleg a rendezetlen jogi ügyek és az épületek rossz állapota miatt csak 1690. október 13-án foglalták el a kolostort.

44 A visszatérő kolduló barátok a nyugati szányat és a déli szárny egy részét állították helyre. A nyugati szárnyon a középkori nyílásokat befalazták, a falat felmagasították. A terepszint feltöltődése miatt a szárny belső szintjei megváltoztak. Az új földszint a két középkori szint közé, az emeleti szint az új felfalazásba került. A teremsor elé, a kvadra-