Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

Haris Andrea: A vasvári domonkos kolostor építéstörténete

19. A kolostor középkori állapotának rekonstrukciós rajza. lése. (19. kép) A rendház, külső homlokzatainak megjelenését, a templom összes részletformáját szinte hiány nélkül ismerjük; a periódus datálása mégis nehéz. Nehéz egyrészt, mert az alaprajzi forma a feltárt nyílások és azok részletei a legegyszerűbb, legáltalánosabb típust képviselik; kis túlzással szinte az egész középkorban előfordulnak. Nehéz másrészt azért, mert a 13. századból, felmenő falaiban is álló feltárt kolostorépületet alig ismerünk, mind az országban, mind azon kívül. A nagyszabású építkezés nyilván nem egy-két év alatt történt, 10-20 évig is elhúzódott. Az első építkezési periódust közvetlenül az. alapítás korára, a 13. század közepére, az 1250-60-as évek körüli időpontra tehetjük.

28 Az első nagy építkezés után még feltételezhetően több kisebb-nagyobb átépítés történt a középkorban Vasvárott. Ezek az építkezések jelenlegi tudásunk szerint csak a konvent épületeire korlátozódtak - a templom déli falában lévő kőkeretes ajtó kialakítását is ehhez kapcsolhatjuk -, de az építkezések mértékét, időpontját csak a belső kutatások után lehet értékelni. Biztos, hogy az 1490-es években került beépítésre a nyugati szárny két terrakotta ablaka, azonban az, hogy ezzel kapcsolatban más átalakítások is történtek, nem tisztázott. Meghatározásra vár még a kerengő építkezés kora is. Feltételezhetően nem a kolostor első, 13. századi periódusában épült, hanem hasonlóan több más kolostorhoz csak a 14. vagy a 15. században készült el.