Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)
Bartos György: Megjegyzések a soproni ferences templom és kolostor építéstörténetéhez
teljes támaszközt áttörő hatalmas ablakok nyíltak, a déli falban is (ezek befalazásainak körvonalát repedések jelzik), ami a hajó melletti kolostor-kerengő földszintes voltát mutatja. A szentély melletti sekrestye csak 1661-ben épült meg. A káptalanterem ekkori állapotára nézve Csemegi József véleményét 12 tartom meggyőzőnek, a három boltozott kápolnával bővített, falfestményekkel díszített, síkfödémes teremről, melyből későbbi átalakítások az északi kápolnát hagyták legépebben. Az itteni munkákra vonatkozóan a Marosi-féle II. periódussal egyetértve valószínűnek látom a reprezentatív boltozáson kívül legalább a rendház ezen szárnyának emelet ráépítéssel való bővítését, az 1340-es, majd 1344-es rendi tartományi gyűlésre készülve. Legproblematikusabbnak a III. és IV. periódust látom, ezek szétválasztását sem tartom eléggé indokoltnak, sőt ennek ellentmondó jelenségeket sikerült megfigyelnem. Ezek alapján a III. periódus datálását elfogadva egy nagy építkezést tételezek fel az 1380-1409 közötti időszakban, melynek keretében nemcsak a torony épül fel és a hajó északi ablakait szűkítik le emiatt, hanem ugyanekkor elkészül a mai boltozat és valószínűleg már az orgonakarzat is. 13 (6.,7. kép) Ennek az építkezésnek a lényege - a Szent Mihály templomot, a Szent Györgyés a Szentlélek kápolnákat ekkortájt felépítő városi patriciátus reprezentációjának szolgálata - a Főtér felé északi oldalával forduló), addig szerény külsejű templomnak új főhomlokzatot kialakítva, a legmodernebb bécsi stílusban, mintegy Béccsel versenyezve, felépíteni a hatalmas tornyot. Ennek a részletmegoldásai a városi és környékbeli építkezéseken helyi jellegzetességgé válnak (toronyforma, kapu), de párhuza6. Az északi homlokzat a toronyépítéskor beszűkített ablakokkal, a torony alsó szintjei a kecskés címeres portállal.