Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

Bertalan Vilmosné: Az óbudai klarissza kolostor

9. Bordaköteg rétegköve a templom szentélyéből, 14. század közepe. zott a kolostornak, hogy az általa építtetett oltár előtt temessék el férjével együtt és az oltárnál naponta mondjanak misét lelkiüdvéért. Hagyatékából a miséző papnak évi 10 márkát fizessenek ki az apácák.

9 László fiát is itt temettette el, annak halálakor is birtokot adományozott a kolostornak. 1360-ban Mórcsuk mester, a királyné főlovászmestere szintén birtokokat adományozott a kolostornak és úgy végrendelkezett, hogy az általa építtetett Szentháromság oltár előtt temessék el feleségével együtt és mondjanak misét a lelkiüdvéért.

10 1402-ben Domonkos bán fia, Miklós özvegye Anna végrendeletében sírhelyét a kolostor templomában jelölte ki, a kolostorra hagyta óbudai kőházát és 12 ménesbeli lovát.

11 A templom bejárata az északi oldalon volt, ahol a kolostor temetője is húzódott, melyben 1357-től a pápa engedélyével az apácák lelkigondozását ellátó ferenc-rendi barátok is temetkezhettek.

12 (1. kép 19.) 1374 után kibővítették a kolostorhoz tartozó temetőt, melyet ugyancsak kőfal zárt le. A templom déli oldalán helyezkedett el a kolostor, melynek alaprajzi elrendezése a cisztercita rendnél kialakult kolostor tí-