Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

Altmann Júlianna: Az óbudai és a budavári ferences templom és kolostor kutatásai

3. Sírkamra a szentélyben. je, így valószínű, hogy a szentély szintje magasabban volt a hajóénál, bár lépcső nyomát a diadalívnél nem találtunk. A kolostor a templomtól északra épült és gyakorlatilag a keleti szárnyból is csak nagyon keveset tudtunk feltárni. A szentély melletti első helyiség az egyetlen, amelyet sikerült feltárnunk. Beimérete 7,40 méter hosszú és átlag 5 méter széles. Külön kiemelném, hogy a római kori épület falait itt is felhasználták, de csak akkor, ha ez pontosan megfelelt a helyiség kialakításának, de kikerülték pl. a szentély és a helyiségfal között, ahol nem volt a korábbi falra szükségük. A keleti traktus keleti fala a szentélyzáródással egy síkban az ásatási területen végig követhető volt, és nyomokban, kb. 5 méter szélességben a traktus nyugati zárófala is. A keleti traktus fűtőberendezésének csak kis részletét tudtuk feltárni, mert a távfűtő aknával azt is elbontották. (5. kép) A fűtőtér téglából falazott volt, és egy római kori falhoz támaszkodott, amelyet visszabontottak. Alján az agyagtapasztást megújították. A benne talált nagyszámú tégla alapján, téglapilléres megoldásúnak gondolom. Mivel a fűtőkamra lefedését sem ismerjük, de megtalált legmagasabb pontja magasabb a hajó padlószintjénél, ez így a kolostor magasabb padlószintjét is meghatározza. A magasabb szintek teljes megsemmisülésének oka, hogy az újkori házak jóformán mélyebb szintre épültek, mint a középkori szint volt, és így azt elbontották. Ezt az igazán kismértékben feltárt középkori épületegyüttest azonosítottuk a ferences templom és kolostor maradványaival. Bár a templom és kolostor alapításának idejét nem ismerjük, valószínűnek tartható, hogy a legkorábbi 13. századi alapítások sorába tartozik. Első említése 1298-ból származik,

4 amikor a veszprémi püspök és az esztergomi