Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)
Vándor László: A Zala megyei ferences kolostorok kutatása
Úgy látszik azonban, hogy az építkezés valamilyen okból nem fejeződött be. A templom déli oldalán az új szentélyt ideiglenesen összekapcsolták a régivel. Az építkezés később sem folytatódott. Az. új szentély alapozási mélysége jóval mélyebb volt a régiének, és az összekötés vonala után nem folytatódott. Sajnos a korai templom alaprajzát nem sikerült egyértelműen tisztázni. A szentélytől nyugatra eső területet a 18. század végéig temetőként használták. A 18. századi, egymást keresztül-kasul vágó sírokat 40-50 cm-rel mélyebbre ásták a templom alapozási mélységénél, így a hajó területét csak kiszerkeszteni tudtuk. (2. kép) A sírok alapján nyilvánvaló, hogy a 17. század végén, a 18. század elején már a hajórészt elbonthatták. A kései sírok ugyanis ezt a területet teljesen elborították, míg a szentélyrészben nem volt kései temetkezés. így megállapítható volt, hogy a 18. századi elbontáskor már csak a szentélyrészt használták templomként. A templom protestáns használatát bizonyítja, hogy a szentélybe utólag egy fakarzatot építettek be, amelynek lenyomata és gerendalyukjai a falban megvannak. Ennek beépítéséhez lefaragták a boltvállak végét, és a kolostor felöl ajtót nyitottak az egykori szentélybetekintő ablak helyén. Végezetül terepmegfigyelések alapján egyértelművé vált, hogy a kolostor nem alkothatott zárt beépített négyszöget. Csupán keleti szárnya lehetett jelentősebb épület. A feltételezhető kerengő nyugati oldalán az újkori építkezéseknél nem találtak jelentősebb falmaradványokat. A torony megtartásáról a 18. században csupán az utolsó pillanatban dönthettek. Ugyanis a torony északnyugati sarka alatt már kiszedték az alapot. Előkészítve annak eldöntését, és ennek visszaállításáról sem gondoskodtak. A tornyot a régészeti kutatással párhuzamosan kellett újralapozni. 40 3. Felirat nélküli sírlap a zalaszentgróti 4. Béri István és neje Egervári Veronika sírköve kolostorból. (Könyöki József rajza nyomán) (elveszett) a zalaszentgróti kolostorból. (Könyöki József rajza nyomán)
