Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)
Vándor László: A Zala megyei ferences kolostorok kutatása
távolították barokk berendezését, új, neogótikus karzat és berendezés készült. 1904-ben a templom leégett, ekkor belsejét is újrafestették. 18 1974-ben a templom szentélyében gótikus falképek kerültek napvilágra, 19 . Ez indította el azt az új restaurálást, amely részleges régészeti kutatással járt együtt. 29 Ennek munkálatai 1984-ben fejeződtek be. Helye: A keszthelyi ferences templom és kolostor a mai napig áll a Fő téren, temploma lényegében az eredeti formájában, a kolostorépület nagymértékben átalakítva, vakolata alatt középkori részleteket őrizve. IV. Kanizsa (ma: Nagykanizsa) Építése 1418-ban kezdődött, és 1423-ra készült el a marianus ferencesek Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt kolostora. Alapítója Kanizsai János soproni főispán volt. 1436-ban már közgyűlést tartottak itt a ferencesek. 1484-ben Kanizsai Miklós a pápától hét évre szóló búcsúengedélyeket szerez a kolostornak, ezeket azonban egy év múlva visszaélések miatt visszavonják. 1533 után a kolostornak nincs írásos említése. 21 Helye: A kanizsai kolostor pontos helyének kérdése a mai napig tisztázatlan. Egyes vélemények szerint a 18. század elején épített új ferences rendház áll a helyén, más feltevések szerint a vár területén keresendők maradványai, ami valószínűtlen. Helyének tisztázása a régészeti kutatás feladata lesz. V. Szentgrót (ma: Zalaszentgrót) A kolostor alapításának ideje teljesen bizonytalan. Első írásos adat, ami meglétére utal 1492-ből származik, 22 de a ferences kolostorok jegyzéke csak 1516-ban említi először. 23 Alapítóját az ebben az időben itt birtokos Szentgróti és Hagymási családok tagjai között kell keresnünk, de ugyanilyen joggal kereshetjük az alapítók között a Szentgrótival rokon Béri családot is. Tudjuk, hogy 1535-ben a legkisebb, az obszerváns ferencesek kolostorai közül, mindössze öt szerzetes lakja. Ez az adat az 1532-es török pusztítás utánról való, amikor a kolostor még újjáépült, de 1542 után megszűnik itt a szerzetesi élet, a Hagymásiak protestáns hitre térnek és elűzik a ferenceseket. 24 A templom azonban nem pusztul el. Protestáns templomként használják a 18. század második feléig, amikor is az ellenreformáció hatására, a mezővárost birtokló Batthyányak elrendelik lebontását. 25 Helye: A mai Kisszentgróton a Szabadság utca elején a mai napig áll a kolostor rommaradványa, ugyanis a helybeli lakosok kérésére a templomot lebontató földesúr a tornyot, harangtoronyként meghagyatta, és ez a hozzácsatlakozó szentélyfallal és a sekrestyefolyosó részletével megmaradt. Az 1979-80-as régészeti kutatások után a templomrom műemléki helyreállítása megtörtént. Feltáratlanul maradt a templomtól északra állt kolostor. 26 VI. Egervár Az egervári ferences kolostort a vas-zalai megyehatáron fekvő faluban Egervári László horvát bán, majd tárnokmester alapította. 27 A pontos évet nem tudjuk, csupán azt, hogy 1489-90-ben kezdődhetett építése. 1493-ban egy ötvös, 28 1 494ben pedig üvegfestő dolgozik a templomon, 29 amelynek építése ekkorra már igen előrehaladott állapotban lehetett. Mindenesetre 1496-ra már készen kellett, hogy álljon a Boldogságos Szűz tiszteletére emelt kolostor temploma, hiszen az
