Pamer Nóra szerk.: Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 6. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1994)

Parádi Nándor: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye múzeumának 1941. évi építési terve

Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye múzeumának 1941. évi építési terve PARÁDI NÁNDOR A Pest megyei Régészeti Topográfia első kötetének (a budai és szentendrei járás) bevezetésében a kötet szerkesztője a helyi múzeum késői létrejöttét a főváros közelségével magyarázza.

1 Bár az egykori Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye több városában - főleg helyi kezdeményezésből jelentős múzeumi gyűjtemények (Kiskunhalas 1874, Kecskemét 1894, Vác 1895) alakultak, a megyei múzeum azonban az 1951-ben alapított Szentendrei Múzeumból csak 1961-ben jött létre. A vármegyei múzeum létrehozásának tervével a harmincas évek végén, illetve a negyvenes évek elején kezdtek foglalkozni. A harmincas évek közepétől Sashegyi Sándor (1900-1958) pomázi lakos kutatta fel és kísérte figyelemmel a Pomáz környéki régészeti lelőhelyeket. így - többek között - Sashegyi Sándor bejelentésére és kezdeményezésére, majd állandó részvételével, az Országos Magyar Történeti Múzeum szakmai irányításával, ugyanannak, és más intézményeknek az anyagi támogatásával 1937-ben kezdték el a klisszai középkori kastély és templom maradványainak feltárását.

2 A próbaásatás kedvező eredményei után a következő két-három év alatt a középkori kastély és a mellette lévő templom nagy részét feltárták.

3 Az ásatás során jelentős középkori leletanyag került elő. A klisszai és a pomáz-kőhegyi őskori lelőhelyen az Országos Magyar Történeti Múzeum szakmai irányításával folytatott ásatások eredményei alapján 1939 tavaszán Sashegyi Sándor a pomáz-kőhegyi ásatás alkalmából a Magyar Királyi Vallásés Közoktatásügyi Miniszterhez felterjesztett „Emlékiratában" hívja fel Hóman Bálint miniszter figyelmét a gazdag leletanyag elhelyezésére és szükségesnek tartja egy Járási Múzeum létesítését a legnagyobb pomázi romterületen. A múzeum megvalósítását az Országos Magyar Történeti Múzeum főigazgatója, Zichy István is szükségesnek tartja.

4 Ezidőtájt Sashegyi Sándor Pest vármegye alispánjánál és valószínűleg máshol is szorgalmazta a múzeum létesítését. Pomázon, a klisszai romterület szomszédságában felépítendő múzeum építési tervrajzát és műleírását a hozzávetőleges költségelőirányzattal 1941 szeptemberében dr. Gerő László építészmérnök készítette el. Itt már nem csupán a járási, hanem a vármegyei múzeum építési tervéről van szó. A vármegyei múzeum létrehozására vonatkozó adatok után a múzeum 1941ben készült tervrajzát (1. kép) és az építészeti műleírást (melléklel) mutatjuk be,

5 és a rajzot a leírás felhasználásával, illetve egymással összevetve ismertetjük. Az 1:200 méretarányú tervrajzon a múzeumépület a környezetével részleteiben kidolgozott alaprajza a fő- (az elülső), a hátsó homlokzata, a homlokzat felőli ke-