Pamer Nóra szerk.: Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 6. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1994)

Sedlmayrné Beck Zsuzsa: A budavári Szent György tér múltja és jövője

ra és a királyi palotára, bár a kettő mindvégig szerves hadászati egységet képez. A két terület közti sáv, amely minden korabeli metszeten beépítetlen terület: a mai Szent György tér térsége. Zsigmond uralkodásával a palota észak felé kezd terjeszkedni. A palota előtt korábban álló polgári házakat mintegy „leradírozzák", helyükre az északi előudvar kerül. A királyi palota a 15. század végére éri el mai legnagyobb kiterjedését. A középkori palota építésének utolsó nagy periódusa Mátyás építtető tevékenységére vezethető vissza. Zsigmond építkezései után már kevés a szabad hely, így ő inkább átépítésekre van utalva: a reneszánsz ízlésben átépített helyiségek itáliai és magyar művészek és mesterek keze nyomán pompázatos látvánnyá gazdagszik. A 14-15. században a mai Szent György tér területe tehát a középkori királyi lakhely előtti térség. Már ekkor idevezet két utcavonal: a mai Szent György (Zsidó utca) és a mai Színház (Szent János) utca, a két utca között a Zsigmond által alapított Szent Zsigmond-prépostsággal (a volt HM épület déli homlokzata előtt, jelenleg föld alatt). A mai Színház utca keleti oldalán ekkor még áll a Szent János ferences kolostor. A két utca találkozásánál kialakult térség a Várpiac. Keleti és nyugati oldalról erődített falak határolják. A várpiac színes, mozgalmas életéről a feljegyzések sokasága szól. ,A teret a belső várral, annak északi árka felett felvoné>-híd köté)tte össze. E piactéren, amely Zsigmond „Friss Palotájával átellenben feküdt, végeztette ki Hunyadi Lászlót V. László király." „A budai várban a város s a palota közé eső nagy északi várpiacot használták lovasmérkőzések céljára. Mátyás idején Visegrádon és Bécsben is volt effajta hippodrom. Itt lovas bajvívásokon kívül olykor valóságos miniatűr lovascsatákat is vívtak" (Balogh Jolán) „A cseh Holubar és Mátyás lovagi tornájának emlékét Galeotto őrizte meg számunkra. Galeotto írja: a király Holubar lovagot meg is eskette, hogy úgy küzd vele, mint halálos ellenségével." (Endrei-Zolnay). A piac középkori életére vonatkozóan Zolnay ír szemléletes módon; határtalan munka és életöröm, színesség, árad ezekből a sorokból. A piactéren óriási a forgalom, árusok, mesterek hozzák-viszik a királyi udvar rendeléseit, szekerek, gyalogosok tömege tarkáilik a vár bejárata előtt. A Friss-palota és a Szent Zsigmond-prépostság között elterülő térre kivetül az uralkodó nagysága, hatalma, főúri életvitele. A 15. századi palota előudvara a reneszánsz olasz terek hangulatát idézi. Valószínűleg ez a mai Szent György tér legszebb időszaka. Ennek a pompázatos korszaknak vet véget a török uralom. A 16. század elején felépül az északi lezáró várfal, amely a késő ké>zépkori nagy előudvar-piacteret kettéosztja, déli részét a palota-együttesbe bevonja, míg északi fele a polgárvárosi terület legdélibb terévé válik. Ezzel a mai Szent György tér déli záróvonala alakul ki. Egyes adatok szerint ezt a falat már a tcirökök építik, a palota bejárathoz kaput létesítve: ez a Koldus vagy Dilendzsi-kapu. A té>rök megszállás alatt a Várhegy egy meghé>dított tartomány székhelye. Maga a pasa a mai Várszínház telkén tartja fenn hivatalát és otthonát, a korábbi ké>zépkori épületekből kialakított „Pasa-palotában ". A Szent György teret katonai célokra használják ebben az időszakban. A török építkezések elsősorban a külső falakon, bástyákon követhetők; a palota előtti árkot feltöltik. Az 1686-os visszafoglalás után a tér keleti részén két kaszárnya áll, a déli oldalon egy, amely azonban az 1686. évi ostromban elpusztul. (7. kép) A korábbi fegyvertár helyén 1686-96 között újabb szertárépületet emelnek, amelyhez felhasználják az ott állé) korábbi építmény megmaradt falait. Az új épület hátsé) homlokzata a volt várárokig nyúlik, míg a tér felőli oldala a középkori maradványokból alakul ki, nyugati sarkán erős négyszögű sarok kiugrással. Ez a Zeughaus 1723-ban a tűz-