Pamer Nóra szerk.: Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 6. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1994)

Juan Cabello – Simon Zoltán: A Kékediek és kastélyuk

1467-ben Keked-i Miklós fia Mihály ötvenedmagával tesz esküt Ónodi Czudar Jakab mellett.

24 A család által összeállított genealógiák között található egy, amelyet dokumentumok alapján szerkesztettek össze. Ennek adatai a 16. századi fennmaradt oklevelek alapján igazolhatóak.

25 Ez a családfa a 15. század végéről további négy személyt sorol fel a jászói konvent okleveleire hivatkozva, azonban az oklevelek tárgyát nem tüntetve fel: 1481-ből és 1486-ból Felsőkékedi Literátus István, 1489-ből Kékedi Mihály (kinek felesége Hollóházi Benedek leánya, Orsolya volt), 1499-ből Kékedi András, végül ugyancsak 1499-ből Kékedi Vitályos (az ő neje egy bizonyos Veronika volt) nevű személyt nevez meg. Az autentikus oklevelek szerint 1483-ban Felsewkeked-i Literátus István és fia János, valamint testvére, Kelemen Gibárton vásárolnak két jobbágytelket.

26 A 16. század elejéről további Kékedi-családbeliekről értesülünk a genealógiáktól függetlenül, de az utóbb említettek közül néhány személy történeti hitelességét megerősítve. így 1520-ban Keked-i Péter és Vitályos egy szinyei ügyben tanúskodnak.

27 Ugyancsak 1520-ban Keked-i András Rimaszécsi János nevében szerepel egy perben.

28 Egy 1523-as oklevél hátlapján Keked-i Péter nevével találkozunk

29

, ugyanebben az esztendőben Keked-i András Butkai László feleségét, egy másik ügyben pedig Keked-i Vitályos Gecsei László özvegyét képviseli.

30 1526-ban Bosztéi Vértessy Miklós vallja ügyvédül Keked-i Andrást, Pétert és Vitályost.

31 E szerint a Kékediek a 16. században ügyvédi szolgálatokat teljesítettek. 1526 után a Kékediek Szapolyai János párthívei között bukkannak fel. 1536-ban állítólag egy bizonyos Kékedi László Kassa városának Eperjes felé nyíló kapuját őrizte Czeczey Lénárt János-párti hadának bevonulása alkalmából.

32 1537 őszén, amikor Fels Lénárd zsoldosai Tokajnál a Tisza déli partjára szorították át Perényi Péter János-párti seregét - feltehetően az átkelés közben - a folyóba fúlt Perényi egyik kapitánya, Kékedi János is (a genealógiák Zsigmond vízbefúlásáról tudnak).

33 A 16. század közepétől kezdve már számos oklevél maradt fenn a család irathagyatékában. Ezek zöme különféle kékedi birtokpereket tartalmaz, s az ezekben szereplő személyek alapján már jól rekonstruálhatóak a Kékediek 16. század végén - 17. század elején élt ágainak leszármazási táblái. Öt ágat lehet elkülöníteni, s bár ezek jó része a kastély történetéhez nem, vagy csak alig kapcsolódik, a számos ág olyan bonyolult birtokjogi pereket eredményezett a 16-17. században, hog)' felsorolásuk - különösen fontosnak tartva a belőlük származó leányági leszármazottakra való utalást - elősegítheti, a település történetét majdan bővebben feldolgozó munka létrejöttét. A leszármazási táblákat az egyes ágaknál az utolsó Kékedi vezetéknevűekig állítottuk össze, zárójelben közöljük a 17. században a későbbi generációkhoz kapcsolódó további beházasodott családok neveit is. Nem vettük fel itt a besorolhatatlan családtagok neveit. Amint a családtörténeti rész bevezető mondatából is kitűnik, a kastély tulajdonosait sőt építőjét is Kékedi András leszármazottai között találhatjuk. Kékedi Andrásról kevés információnk van. A 16. század elején élhetett, talán azonos az 1523-ban és 26-ban említett Kékedi Andrással. A családi genealógiák szerint már 1499-ben szerepelt. Nejéről, Csontosfalvi Hedvigről nevén kívül semmit sem tudunk. Csontosfalva 1418 óta a Lebenyei Csontos család birtoka. Birtokosai jelentéktelen abaüji középnemesek voltak.

34 Négy gyermekük közül Antal 1542-ben cselfalvi (Sáros megye) részeket zálogosított el Kapy Györgynek.

35 Antal leányaival és férjeikkel 1569-ben, egy családi osztály kapcsán találkozunk.

36 András, Ilona nevű lányától született unokájának, Bereti Ágotának 1592-ben adják ki anyja leánynegyedét Alsókékedből és Cselfalvából.

37 András két másik fiáról, Jánosról