Pamer Nóra szerk.: Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 6. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1994)

Feld István – Szekér György: A sárospataki Vörös-torony építéstörténetének vázlata

Détshy 1970 Détshy Mihály: I maestri cinquecenteschi del castello di Sárospatak. Acta Technica 67. (1970) 105-124. Détshy 1972 Détshy Mihály: „l'erénvi-loggia" vagy „Lorántffy-loggia?" A sárospataki várkastély loggiájának építéstörténete. Epítés-Epítészettudomány IV. (1972) 51-93. Détshy 1974 Détshy Mihály: A sárospataki vár helyreállítási munkái 1963-1972-ben. Magyar Műemlékvédelem 1971-1972. Bp. 1974. 257-279. Détshy 1975 Détshy Mihály: Sárospatak, in. Várépítészetünk. Szerk. Gerő László Bp. 1975. 217-226. Détshy 1982 Détshy Mihály,: Burgschloß Sárospatak, in: Matthias Corvinus und die Renaissance in Ungarn. Schallabiirg-Ausstellungskatalog. Wien, 1982. 575-578. Détshy 1987 Détshy Mihály: Adalékok Perényi Péter sárospataki várépítkezésének és mestereinek kérdéséhez. In: Ars Hungarica XV. (1987) 123-132. Détshy 1989 Détshy Mihály: Sárospatak vára és urai 1526-té.l 1616-ig. Sárospatak 1989. Divald 1902 Divald Kornél: A sárospataki vár. Klny. a Magyar Mérnök és Építészegylet Közlönyéből, 1902. Gömöri 1971 Gömöri János: A Pálócziak sárospataki és szerednyei lakótornya. Műemlékvédelem XV. (1971) 162-168. Szűcs 1982 Szűcsjenő: Sárospatak reformációjának kezdetei. Ráday Gyűjtemény Évkönyve II. (1982) 7-56. JEGYZETEK 1. Idézi: Détshy 1966. 177. 2. Notitia Topographica, Politica inclyti comitatus Zempléniensis per Antonium Szirmay de Szirma. Buda, 1803. 2ol. - Az Árpád-kori pataki várra: Fügedi Erik: Vár és társadalom a 13-14. századi Magyarországon Bp. 1977. 177. 3. Franciaorszási lakótornyokra vonatkozó példákat Id.: Hermann Hinz: Motte und Donjon. Zur Frühgeschichte der mittelalterlichen Adelsburg. ZAM-Beiheft 1. Köln, 1981. 76-78. - Ugyanakkor az sem ritka, hogy az írott forrásokkal dolgozó kutató nem veszi figyelembe értékelése során az adott építmény méretét, topográfiai helyzetét, ld. erre: Feld István: A gönci Amadévár. In: A Herman Ottó Múzeum Évkönyve XXII-XXI11. (1985) 67. 1. Divald 1902. 243. 5. Divald 1902. - A részben közületien Miskovszky-féle rajzok az Országos Műemléki Hivatal Tervtárában találhatóak. A torony II. emeletéről készített alaprajz egy reneszánsz kőkeretes ajtót tüntet fel a keleti traktus északra eső osztófala keleti felén, bár az a kutatásaink szerint már a 17. század közepén kiemelésre került! Ld. az 5. képet! 6. Varjú Elemér: Magyar várak. Bp. | 1932 J 136-141. 7. Dercsényi Dezső-Gerő IÁSZIÓ: A sárospataki Rákérczi-vár. Bp. 1953 , 1957", 1963 ., továbbá Gerő László: Magyarországi várépítészet. Bp. 1955. 120-125. 8. Id. az előző jegyzetben említett munka 3. kiadását, 20. 9. Molnár Vera: Beszámoló a sárospataki vár 1963-64. évi ásatásáról, in: A Herman Ottó Múzeum Évkönyve V. (1965) 213-221., Uő: A sárospataki bokályos ház. in: Folia Archaeologica XXII. (1971 ) 183-215. 10. Gömöri 1971. 163. 11. Détshy 1989. 83., 77. jegyzet - a jeles építész szerző azonban ezt a megfigyelést több évtizedig figyelmen kívül hagyta a következőkben ismertetendő munkáiban. 12. I.d. a 9. jegyzetben említett munkákat, továbbá Gömöri 1971., ahol a szerkesztő, Gerő László megjegyzéseiben felveti a kérdést: „...a pataki várat 1958-1969 között feltáró három régészünknek sok éven át folytatott kutatásai nem derítettek fényt arra, hogy a lakótorony alsc> emeletét miért építették Patakon teljesen rendellenes módon lőrésekkel...mire szolgálhattak a lőrések?" - A leletek a sárospataki Rák(>czi Múzeumban találhatóak, közülük a bokályok és a kályhacsempék a jelenleg befejezés előtt álló műemlékhelyreállítási munka kapcsán feldolgozásra kerültek, a leomlott sarok rekonstrukciója során az ott volt II. emeleti térhez sorolható keretelemek - lelt. sz.: 81.174. 1-3. és 81.175. 1-7. - másolatban épültek vissza. 13. „Az épület folyamatos használata egyidejű teljes feltárásra és restaurálásra nem nyújtott lehetőséget, de ennek szükségessége sem merült JeE (kiemelés tőlünk, F.I.-Sz.Gy.): Détshy 1974. 266. - A palotaszárnyak problémájának áttekintése külön tanulmányt igényelne, mindenesetre nem vagyunk meggyőződve arról, hog)' közülük biztosan a keleti, ún. Perényi-szárny épült a legkorábban. 14. A teljesség igénye nélkül a legfontosabb munkák: DÉTSHY 1963., Uő. 1966., uő. 1968., uő. 1970.,