Pamer Nóra szerk.: Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 6. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1994)

Feld István – Szekér György: A sárospataki Vörös-torony építéstörténetének vázlata

RICORDIAM TU AM..." 37 - ezt inkább alátámasztani, mint kizárni látszik. Ugyan­akkor természetesen egy reprezentatív fogadótérben sem elképzelhetetlen egy vagy több bibliai idézet, szent szöveg. A reneszánsz keresztosztós ablakok megfelelő értékelése azonban nem csak a később elpusztult s csak a jelenleg folyó helyreállítás során visszaállított délkeleti saroktér funkciójának meghatározásánál játszhat fontos szerepet, hanem Perényi Péter lakótornya szintjei számának rekonstrukciójánál is. A következő, az épít­ményt már jelentősen átalakító építési periódusban ugyanis négy olyan ablak ke­retezését emelték ki eredeti helyéről, amelyek stílusuk alapján minden kétséget kizáróan az 1534-37 közötti időszakból származnak, s amelyek párjait-párhuzamait csak a Vörös-toronyból ismerjük. így, ha nem lehetséges egy elméleti rekonstruk­ció során mindegyiküket elhelyezni a II. emelet területén - az alsóbb szinteken, mint említettük, lényegében nem történt később átalakítás - nem zárhatjuk ki azt a lehetőséget sem, hogy a toronynak volt még egy, később teljesen megsemmisült lakószintje. Kétségtelennek tűnik, hog)' a védelmi és a reprezentációs elemeknek a Vörös­toronynál megfigyelhető kombinációja csak egy meghatározott történelmi idő­szakbanjöhetett létre s elképzelhetetlen lett volna az építtető Perényi Péter aktív közreműködése nélkül. így reménytelen vállalkozás lenne azt kutatni, honnan származik ez a külémleges épülettípus. Az azonban mégsem hagyható figyelmen kívül, hogy ebben az időben hasonlóan nagyméretű „palotatornyok" elsősorban Lengyelországban épültek, azon a területen, ahová Perényit régi családi tradíciók fűzlék s ahol maga is járt. 38 Különösen I. Zsigmond lengyel király 1512-1519-ben Piotrkowie-ben épített, a patakinál csupán 2 m-rel rövidebb oldalhosszúságú „to­ronypalotájának" közvetett hatásával kell számolnunk, bár az nem egy falrendszer részét képezte, hanem egyedül, a legújabb ásatások eredményei alapján árokkal­palánkkal körülvéve állt. 39 A Vörös-torony falvizsgálatának egy másik váratlan eredménye egy olyan átala­kítás meghatározása volt, amely - bár csak a felső szinte(ke)t érintette - alaposan megváltoztatta az épiilet eredeti megjelenését. Kiderült, hogy egy jellegzetes hófe­hér falazóhabarcsot illetve a falkiegyenlítéseknél apró riolitdarabokat használó építőmester teljesen elbontotta a torony tetőszerkezetét, az esetleges III. emelet, és a keleti traktus kivételével legalább 2 métert körben elbontott a II. emelet fala­ibc>l is. Sőt, a déli fal alsó részén is hatalmas nyílást alakított ki és két nagyméretű ágyúlőrést tört a nyugati falba, amelyet egyébként is alaposan átalakított. A falko­ronák visszabontására azért volt szüksége, mert - nyilvánvalóan a pince és az l/a. emelet lőréses folyosóitól inspirálva - egy, a déli falban szélesebb, nyugaton és északon valószínűleg jóval keskenyebb, boltozott folyosót alakított ki. Ennek kül­ső fala északnyugaton az előzőekben említett beugrásra támaszkodott - azaz azt megszüntette - s a déli nagy faláttörést valószínűleg gerendafödémmel hidalták át. Az így létrejött Il/a. szint egyrészt az új síkfödémet kapott nagyterem délkeleti sarkából volt megközelíthető, de valószínű, hogy a „körforgalom" biztosítása ér­dekében az északkeleti kis saroktérből is elérhető volt. Rendkívül érdekes, hogy míg a déli oldalon - talán az itt kanyart leíró Bodrog nyújtotta védelem miatt ­ugyan szabálytalanul összerakott, megcsonkított Perényi Péter-kori keretek fel­használásával, de mégis kifejezetten ablakokat alakítottak ki, nyugat és észak felé csak egyszerű lőrések néztek. (.5-6., 7., 8-11., 13-15. képek) E II. építési periódusban a déli nag)' nyílásban egy olyan kettősíves árkádrészietet is felhasználtak, amely stí­lusában elüt a Vörös-toronyban in situnak meghatározott faragványoktól, de közel áll a jelenleg másodlagos beépítésben a keleti palotaszárnyban látható, 1540-es évszámmal datált hármasárkádhoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom