Pamer Nóra szerk.: Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 6. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1994)

Juan Cabello – Simon Zoltán: A Kékediek és kastélyuk

21. DI. 14063. 22. Dl. 12244. 23. Okmányok a kellemesi Melczer család levéltárából. XIII., XIV., XV. század. Kiadja: Kettemesi Melczer István. Bp. 1890. 51. 24. Dl. 73131. 25. OL. P. 1839. 7. cs. 9. p. 140. 26. Dl. 61073. 27. Dl. 70352. 28. Dl. 101544. 29. Dl. 85203. 30. Andrásra: Dl. 30081. (augusztus 22.), Vitályosra: Dl. 64577. (augusztus 30.) 31. Dl. 17652. 32. Csorna József: Abaűj-Torna vármegye monograph iája. I. Kassa. 1897. 317. Mind itt, mind H. Takácsnál hibásan, 1535-ös évszámmal szerepel az adat, Kassát Czeczey 1536. december 4-én foglalta el. 33. Nagy Iván: Magyarország nemes családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal. I-XIII. Pest. 1857-1863. VI. 163., Csorna 1897. 317., OL. P. 1837. 7. cs. 9. t. 151. Nagy I. szerint a vízbe fulladt Kékedi János Perényi Péter kapitánya, a családiak szerint a szerencsétlenül járt Kékedi Zsigmond Báthori István hadnagya volt. 34. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hungyadiak korában. I. Bp. 1890. 224. Legényei Csontos név alatt. Ez félrevezető, mert a Zemplén megyei Legényére (Luhyna, Szlovákia, Sátoraljaújhely közelében) utal. Valójában a Lebenyei Csontos családról van szó. Lebenye Csontosfalva (Kostany, Szlovákia, Kékedtől északra, Kassa közvetlen közelében) szomszédságában volt, ma puszta. 35. OL. P. 1837. 3. cs. 33.t.l. 36. OL. P. 1837. 3. cs. 33.t. 9-19. 37. OL. P. 1826. 7. cs. 42.

t. 12. 38. Nagy: 1857-1863. XI. 42. szerint Tarczai Erzsébet Kékedi János fiának, Gáspárnak volt a felesége, a családi genealéigiák azonban Gáspár feleségének Szinyei Magdolnát tartják. A család adatát támasztja alá, hogy 1566-ban Hommonai Drugeth György özvegye, Tarczai Anna (Tarczai Erzsébet testvére) három Sáros megyei birtokhoz juttatja unokaöccsét Kékedi Gáspárt. Berzeviczi Edmund: A Tarkőick. Századok XXVIII. (1894) 803. 39. Ol. P. 1826. 7. cs. 42.1.1. 40. Ol. P. 1826. 7. cs. 42.

t.2., 3., P. 1837. 3. cs. 33.

t. 2., 3-4. 41. Ol. P. 1837. 3. cs. 33.

t. 5-8, és Csorna 1897. 317-318. Kékedi Gáspár „elméjének megbontakozása,, Kékedi elenchus, 17. 12. H. Takács 1954. 80. A szerző ezt a kékedi kastély első említésének tartja. 43. U. ott. Már utaltunk rá, hogy H. Takács Marianna Kékedre vonatkozó adatainak azonosítsa igen nehéz feladat, s e két utóbbi adatot sem sikerült megtalálnunk. A történeti rész. elején idézett osztálylevélben világosan elmondják, hogy a kastélyt Kékedi György építtette, így legjobb esetben is, az 1596-ban említett „curia nobilitaris" a mai kastélynak csupán előzményét, nem pedig első periódusát jelentheti. Megfontolandó, hogy vonatkoztatható-e ez az adat egyáltalán a mai kastélynak akár csak az előzményére is? Ugyanis 1640-ben, amikor Kékedi Katát búsítják apja Balázs minden jószágában, Alsókékeden nemesi udvarházakat (in...curiis nobilitaribus) említenek. 44. Korponay János: Abaújvármegye monographiája. II. Kassa 1878. 44. 45. Nag}' Iván, bár ismeri Parlagi Erzsébet személyét, elhelyezni nem tudja a Parlagiak családfáján. A Kékedieknek a Parlagi - rokonsággal történő egyezkedései azonban bizonyossá teszik, hogy Parlagi Erzsébet Parlagi László Pál nevű fiának és Kővári Magdolnának gyermeke volt. 46. Fuló Mihály mostohafiaként említik. Kékedi elenchus 12. 47. Korponay 1878. 44. 48. Csorna 1897. 319. 49. OL. P. 1837. 7 cs. 9. t. 151. 50. OL. P. 1837. 3. cs. 33. t. 37. 51. Pl.: OL. P. 1837. 3. cs. 33.

t. 39. 52. OL. P. 1826. 7.CS. 42.

t. no. 25. 53. Kékedi Zsigmond Bethlen Gábor asztalnok - majd főlovászmestere, I. Rákóczi György főudvarmestere, belső - szolnoki főispán, igen jelentős erdélyi birtokadományokban részesült. Csórnia: 1897. 319., Gr. Lázár Miklós: Erdély főispánjai. Századok XXII. (1888) 922., Magyarország története. 1526-1686. Bp. 1985. I. 911.' 54. 1620-ban Bethlen Gábor megerősíti Kékedi Balázst a Bács megyei Martonos birtokában, melyet 1618-ban kapott. OL. P. 1837. 3. cs. 33.t. 40.