Pamer Nóra szerk.: Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 6. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1994)

Preisich Gábor: Budapest arculatának változása az utolsó fél évszázadban

városrendezési tervek szerint a főváros egyik tehermentesítő alközpontja. Ezt a szerepet ma még csak kereskedelmi és forgalmi szempontból tölti be több áruháza, üzletsorai, illetve a Metró és a HÉV csatlakozási pontja révén. A délkeletre vezető Üllői utat az odatelepült cipőgyárral megcsonkított Orczy kerttől új, üzemi jellegű épületek választják el. A Szigony utca sarkán az Orvostudományi Kutató Intézet tízemeletes tömbje áll. A Nagyvárad tér arculata az. egészségügyi létesítmények épületei, elsősorban a SOTE-magasház révén előnyösen változott meg. A volt Mária Valéria-szükséglakótelep helyén ma a József Attila lakótelep épületei szegélyezik az Üllői utat, ahol a felszíni villamosközlekedést ugyancsak a 3-as Metró váltotta fel. Mielőtt a pesti külső kerületekre, illetve az 1950-ben a fővároshoz csatolt településekre rátérnénk, tekintsük át a város budai oldalának arculatában bekövetkezett változásokat. A romos állapotából korszerű műemlékvédelmi elvek alapján helyreállított Várnegyed nem csupán megőrizte, mint inkább nagymértékben visszanyerte történelmi arculatát. A foghíjain emelt új épületek legtöbbje alkalmazkodik környezetéhez. Az új Hilton Szálló viszonylag kedvezően illeszkedik a dominikánus kolostor helyreállított homlokzatához. A Dísz téren még üres az egykori Külügyminisztérium telke és ott állnak az ostrom alatt elpusztult Honvédelmi Minisztérium egyemeletes csonka falai. A földig lebontott volt Teleki-palota helyén most szabad kilátás nyílik a Budai-hegyek felé. A Szentháromság téren az egykori Pénzügyminisztérium homlokzatának a korábbihoz, képest egyszerűbb helyreállítása révén jobban érvényesül a tér fő témája: a Mátyás-templom. A volt Helyőrségi-templomnak csak a tornyát állították helyre a műemléki követelményeknek megfelelően. A templomhajó konzervált romjai a templom helyreállításának sajnálatos elmaradásáról tanúskodnak. A Víziváros átépítése még a második világháború előtt megkezdődött. Ennek folytatása, még megmardt foghíjainak beépítése többé-kevésbé módosította, de alapvetően nem változtatta meg arculatát. A Margit körút foghíjainak legtöbbje kedvező módon épült be, viszont az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumnak - eredetileg a Ganz gyár számára tervezett - hatalmas függönyfalas tömbje kirí a környező beépítésből. A körút Széna téri vége megcsonkult: a volt Margit körúti fogházat lebontották, helyén kis park létesült, a körútról ezen át látni lehet a Ganzgyár üzemi épületeit. A körút túloldalán elpusztult a régi Szent János kórház egyemeletes barokk épülete, helyén kis park létesült, szélén a Víziváros egykori falának maradványai láthatók. A Moszkva tér, ahol a háború előtt még jégpálya működött és szélén piaci árusító bódék, középütt büfé épület állót, a korábbihoz képest teljesen eltérő jellegű forgalmi csomóponttá alakult metróállomásával, villamos- és autóbuszvégállomásaival, árusító pavilonjaival és állandóan nyüzsgő embertömegével. A Krisztinavárost szegélyező Attila út és Krisztina körút közt a korábban katonai gyakorlótérül használt Vérmezőnek a romos Várnegyed törmelékével való feltöltése és parkosítása alapvetően változtatta meg környezetének arculatát, de hangulatát is. A Krisztina-kőrúton a Déli-pályaudvar és a MAV-irodaház új, modern épületei, továbbá a mellette álló, környezetéből kiemelkedő Buda-Penta Szálló uralkodik a városképen. Az Attila úton a Vár alatt, a két volt testőr-laktanya helyén két modern lakóház, közöttük az ostrom során megsérült tüzér emlékmű helyén Dózsa Györgynek a Palotának hátat fordító szobra áll. A Horváth-kert északi oldalán az Attila út és a Pauler utca között a hatvanas években épített OTP-magasház végle-