Pamer Nóra szerk.: Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 6. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1994)

Pereházy Károly: A debreceni kovácsoltvas-művesség félévszázadának (1890-1940) jelesebb mesterei

a művészi kovácsolás terén. Élt is vele; szülővárosában nyitotta meg üzemét és folytatta most már önállóan mesterségét. Munkásságát teljességgel nyomonkövetni lehetetlen. Közületi munkáinak átte­kintésére bár az árlejtések hiányos, olykor változó közleményeiből részben mód nyílik, de a magánosok számára végzett - és ez munkásságának nagyobbik fele ­munkáit homály fedi. Ennek ellenére több alkotás is meggyőzően személyéhez kapcsolható: a Piac téren Dr. Tihanyi József gyógyszerész részére épült egyemele­tes lakóház pompás lépcsőkorlátja, a tetőt koronázé) dekoratív vasrácsa, a volt Beck-Degenfeld-Tisza ház (ma MÁV Igazgatóság) 1890 körüli kovácsoltvas rácso­zatú főkapuja és a tetőgerincen elhelyezett vasrácsa. Teljes bizonyossággal saját műve - ha nincs is rá írott forrás - műhelyének (referencia munkaként is készí­tett) cégére, amely nemcsak az ő, de szakmáját folytaté) fia halála után is jelezte egykori műhelyét a Péterfia u. 32. sz. házban. A cégért mintegy 2-3 évtizede, az épület felújításakor távolították el. Piros Béla korának csaknem minden jelentősebb debreceni építkezés verseny­tárgyalásán részt vett és megbízásokat nyert. Ezeket ha hiányosan is közlik, az új­ságok, de ismeretlenek azok a közületi megbízásai, melyeket fővállalkozók nyer­tek el és mesterünk alvállalkozóként végezte munkáját. A nehézségek ellenére megkíséreljük további munkásságát felvázolni még ak­kor is, ha tudjuk, hogy az itt tárgyaltak csak töredékét jelentik a közel három évti­zedes önálló műlakatos tevékenységének. Eddigi ismereteink szerint első közületi munkája a Debreceni Kereskedő Tár­sulat székház és Kereskedelmi Akadémia egykori épületéhez szükségessé vált laka­tos, díszlakatos szerkezetek készítése. Erre 1891. jún. 23-án kötött szerződést. 21 Nem sokkal később 1892-ben nyerte el a debreceni Közvágóhíd építéséhez szük­séges lakatosmunkákat, 22 - pályája jól indult. (A fal kötő vasakat Németh Gyula debreceni lakatosmester szállította.) Ez évben pályázott az épülő debreceni állami főreáliskola lakatosmunkáinak végzésére, 23 nem tudjuk azonban, hogy a három ajánlattevő közül ki nyerte azt el. 1898-ban a Kisúj utcai vargaszín helyén építendő kétemeletes bérház árlejtésé­nél 24 szerepel Piros Béla, majd ugyancsak 1898-ban a lovassági laktanya nagyvolu­menű munkáját pályázza meg jóna Dániellel és Barta Mihállyal közösen. 2 '' A kivi­telezés elnyeréséről tudomásunk nincs. 1899-ben Debrecen városa a Simonffy ut­ca elején az ún. Áron-féle telekre (Simonffy u. 7.) háromemeletes házat építtet, és lakatos és műlakatos munkáinak kivitelezésével bízzák meg. 2() 1900-ban az egy­kori Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara építésének vasmunkáját készíti. 27 A következő két esztendőben végzett munkáiról adattal nem rendelkezünk, fel­tehetően magánépítkezéseken dolgozott, 1902-ben a Vállalkozók Lapja rövid hír­ben beszámol arról, hogy a Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara „egy állandó jellegű iparmúzeumot létesít, s a berendezési munkákat legközelebb meg is kez­dik. Az előforduló vasmunkákat Piros Béla vállalta el." 28 A Debreceni Kereskedő Társulat kereskedelmi tanintézetének 1904. évi bővítésekor a lakatosmunkát mes­terünk végezte. 29 Piros Béla a lakatos közéletben is jelentős szerepet vállalt. A Debreceni Laka­tosmesterek Szövetségének az elnöke volt, majd e tisztségének megtartása mellett 1907-ben a Lakatosmesterek I. Országos Nagygyűlésén a lakatosmesterek Szövet­sége Központi Tanácsának elnökévé választották. 30 1916-ban hunyt el. 31 Jól bevezetett műhelyét azonos nevű gépészmérnök képesítésű fia vezette to­vább. A most már ifj. Piros Béla irányítása alatt álló üzemben a műlakatos mun­kák ugyan háttérbe szorultak (elsősorban vasipari vállalkozások jellemezték mun­kásságát), de néhány jelentősebb alkotásával az ifj. Piros is a városkép egyik for-

Next

/
Oldalképek
Tartalom