Pamer Nóra szerk.: Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 6. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1994)
Sisa József: A mikosdpusztai Mikos-kastély
A Vasárnapi Újság kiemeli a birtokhoz tartozó gazdaságot. Nemcsak a szorosan vett mezőgazdasági termelés képviselt magas szintet, hanem például a halgazdaság is. Nagyméretű halastavak voltak a parktól délre és nyugatra, amelyek az elkövetkezőkben a II. világháborúig nagy jövedelmet hoztak az uradalomnak. 03 Az uradalom mintagazdaság jellege a Zierer-család birtoklása idején sem szűnt meg. Uradalmuknak gőzmalma volt, és a századforduló felé Mikosdpuszta (és nem Mikosszéplak, a falu!) felé vezettették a Rum-Türjei vasúti szárnyvonalat. 04 1891-ben Zierer Vilmos költségén, de állami felügyelettel Mikosdon távírdavonalat létesítettek. A hozzá tartozó földszintes posta- és távírdaépületet a kastélyba vezető út mentén, a kertészlakkal átellenben építették fel Vajda Mór „soproni kir. posta- és távírda-építész tiszt" terve alapján. 55 Kultúrtörténeti érdekesség, hogy a Tanácsköztársaság idején, 1919. május l-jén a környező falvak - Mikosszéplak, Zalavég, Botkaháza - népe ide, a mikosdi kastélyhoz vonult, hog) 7 gyűlést tartson. 0<) Az egyszerű emberek szemében a toronynyal díszes kastély testesítette merg az „úri" rendet, melynek megdöntésén fáradoztak. Ekkor szerencsére az épületnek nem esett baja, de sorsát a II. világháború után már nem kerülhette el. A háborút követően a helybéli lakosság a kastélyt gyakorlatilag teljesen kifosztotta. Utóbb az épületben oktatóközpontot rendeztek be, majd az 1950-es években a SZOT kapta meg gyermeküdültetés céljára. Leromlott állaga miatt az épületet több alkalommal helyreállították. A kastély sorsában a park és az uradalom is osztozott. A fák elburjánoztak, a tavakat teljesen benőtte a nád és az egyéb növényzet. A parkot körülvevő kerítést lebontották, akárcsak az ott található építmények egy részét. JEGYZETEK 1. Fényes Elek: Magvarország geographiai szótára. IV. Pest 1851. 123. 2. Fényes Elek: Magyar országnak, 's a' kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben. I., Pest 1836. 417. 3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. III. Buda 1799. 399. 4. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. 2. kiad. Bp. 1980. 425. 5. A Mikos családról általában Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. VII. Pest 1860. 494-495., Magyar nemzetségi zsebkönyv. Főrangú családok. Bp. 1888. 377378. Balogh Gyula: Vasvármegye nemes családai. Bp. 1894. 225-226., Kempelen Béla: Magyar nemes családok.' VII. Bp. 1913. 210.' 6. Vas megyei Levéltár: XJII. 24. Mikos család levéltára, I. kútfő, 2. fasciculus. 7. Lásd 5. sz. jegyzetben i. in. 8. Splény Béla emlékiratai. Bp. 1984. I. 75., II. 420. (Erre az adatra Kománk Dénes hívta fel a figyelmemet, amiért köszönetet mondok neki.) Az emlékiratból megtudjuk, hogy 1829 novemberében Splénv Béla „Báró Mikos" társaságában a tatai piarista gimnázium konviktusába indul. A tatai tanintézet értesítőire az 1828 és az 1836 közötti évekből nem találtam rá. 9. A közélettől való visszavonulásának a jele, hogy halálát 1873-ban a megyei újság, a Vasmegyei Lapok mindössze egy mondatra érdemesítette, holott más megyei notabilitásokat hasonló esetben hosszasan méltatott. Vasmegyei Lapok VII. 73. sz. - 1873. szeptember 11. [2]. 10. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. VIII. Bp. 1902. 1365. hasáb. 11. Than Mór: Eletemből. In: Igmándi Mihály (szerk.): Magyar szellemi élet. Elbeszélések és rajzok a magyar írók és művészek életéből. Bp. 1892. 97-100., Wühelmb Gizella: Than Mór (1828-1899). Bp. 1944. 12. Debrecen, Déri Múzeum, ltsz.: D.F. 205. 7.2.; Művészet Magsai országon 1830-1870. Kiállítás katalógus Szerk. Szabó Júlia és Széphelyi F. György. Bp. 1981. II. 430., 103. tábla; Cennerné Wühelmb Gizella: Than Mór (1828-1899). Bp.' 1982. 67-70, 110. 13. Wilhelmb 11. sz. jegyz i. m. 38, 76. A kép 1944-ig Fónagy Aladár tulajdonában volt, majd Budapest ostromakor elkallódott.
