Pamer Nóra szerk.: Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 6. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1994)

Sisa József: A mikosdpusztai Mikos-kastély

időben keletkezett". 20 Pár sorral lejjebb így számol be építésének körülményeiről: „ős időktől fogva itt egy jókora szálas tölgyerdő s ennek közepén egy dús források­kal bővelkedő szép hegylejtő állott. E helyet szemelte ki néhány évvel ezelőtt b. Mikos, építendő kastélya számára. Akadályt nem ismerő kitartással és szorgalom­mal, roppant földhordásokkal és nagy költséggel, a soha nem látott puszta va­donban a legkellemesebb lakóhelyek egyikét varázsolta elő." 21 Gerő László, aki a két világháború között az akkori tulajdonos vendégeként többször nyaralt a kastélyban, az ott szerzett információk alapján az építkezést az 1850-es évekre teszi, és a tervezőt egy ismeretlen bécsi építész személyében jelöli meg. 22 Sőt, a könyvtárban még a kastély egy eredeti, szignálatlan tervét is látta. 23 Egy másik, hagyományon alapuló visszaemlékezés szerint Mikos Ede az ötvenes években költözött az újonnan elkészült kastélyba, a „német építőmester és olasz szakmunkások remeké "-be. 24 Könnyen meglehet, hogy a „német építőmester" né­met nevű bécsi építészt takar, és külföldi - akár olasz - mesteremberek közremű­ködése is igencsak elképzelhető. Azt már láttuk, hog)' a mindig megbízhatónak bizonyuló kataszteri térképek szerint az építkezés 1857 előtt nem történhetett meg. Ha hitelt adunk az imént idézett közléseknek - és különösebb okunk nincs bennük kételkedni -, az építke­zés még az ötvenes években lezajlott. Ez az építési időt gyakorlatilag az ötvenes évek utolsó harmadára határolja be. Ezt a lehetőséget erősíti meg az is, hogy 1859. június 21-én Mikos Ede és neje 16.800 osztrák forintot vett fel a Kőszegi Ta­karékpénztártól. 20 (Megjegyzendő, hogy magukat még „széplaki lakosok"-nak, és nem például belsősorokei vagy mikosdi lakosoknak jelölik meg.) A viszonylag nagy összeg felvételére az - iratok tanúsága szerint - más hasonló tranzakciókba nem bocsátkozó Mikos Ede akár a sok pénzt felemésztő kastélyépítés miatt is kényszerülhetett. Mindent összegezve elég nagy biztonsággal állítható, hogy a Mi­kos-kastély bécsi építész terve alapján az 1850-es évek végén épült. A változatos tömegű és mozgalmas körvonalú épület domboldalba vágott terü­leten áll, alaprajza szabálytalan L alakú. Két egyformán hangsúlyos és gazdagon kialakított homlokzata eltér egymástól. A keleti főszárny homlokzatán kétemele­tes, toronyba átmenő középrizalit dominál, amelyhez támpilléres, csúcsíves kocsi­aláhajtó csatlakozik. A kocsialáhajtón áttc'irt kőmellvédes erkély található, a mell­védes tornyot egy-egy lőréses tornyocskában végződő falpillér fogja keretbe. A fő­szárnyhoz, folytatólagosan alacsonyabb és kissé hátralépő mellékszárny kapcsoló­dik. A déli homlokzat meghatározó eleme a két lépcsőzetes oromzatú, kétemele­tes oldalrizalit. Az egyiket falpillérfejezetből kinövő vaskos konzolon ülő, kőrácsos erkély, a másikat lapos zárterkély gazdagítja. A mikosdpusztai kastély a közép-európai romantikus-historizáló építészet jel­legzetes alkotása. Egyrészt magán viseli a „castellated" modor néhány sajátosságát, elsősorban az. imént leírt keleti homlokzaton, de ugyanakkor a déli oldalon a „cottage"-építészetre jellemző (jóllehet közép-európai ihletésre lépcsőzetes for­májú) oromzatos kialakítást, valamint a mindkét modorral együtt járó szögletes „Tudor" szemöldökpárkányokat. Az imént említett irányzatok, mint ahogy a ne­vük is jelzi, az angol építészetből indultak ki. A szigetországban a 18. század máso­dik felében fokozódó érdeklődéssel fordultak a középkori várépítészet felé, és stí­lusát, elemeit felélesztették. 26 Ezek a naiv és festői formák az 1830-as, és főleg az 1840-es években válnak divatossá a közép-európai térségben, akkor, amikor Angli­ában már ritkán alkalmazzák őket. A „castellated"-hez képest újabb keletű a „cot­tage "-modor, ez. a szigetországban a 19. század elejétől terjed el. Régiónkban mindkét irányzat leginkább a kastély- és a villa-építészetben jelentkezik. 27 A jelen tanulmányhoz egy külföldi épület, a wesztfáliai Herdringenben álló

Next

/
Oldalképek
Tartalom