Pamer Nóra szerk.: Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 6. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1994)

Vukov Konstantin: Kelet-Magyarország és Kárpátalja egyházi faépítészetének kapcsolatai

1. kép A lovasi r. k. templom nézete helyreállítás előtt tervbe kellett venni, de a felső beázás mellett a falak alsó nedvesedése is aggasztó volt. Különösen lábazati részen feltáskásodott és omlott a belső vakolat, és a külső falfelületek festése is erősen megkopott. 1987-ben Messinger Géza oki. építészmérnök, címzetes egyetemi tanár készített felújítási engedélyezési tervet. Ezzel egyidőben a plébánosi teendőket ellátó dr. Körmendy József felsőörsi prépost úr kérésére az OMF munkatársai kisebb falkutatást végeztek az épületben. A déli hajófalon előkerült egy elfalazott, korábbi bejárat nyoma, továbbá két románkori, íves záródású, befalazott ablak. Ugyancsak láthatóvá vált a szentély keleti ablaka és belül az északi falon egy pasztofórium fülke. E kutatási eredmények ismeretében az OMF Műemlékfelügyeleti Osztálya a benyújtott engedélyezési tervet elutasította, mivel a most már egyértelműen középkori eredetű hajó és szentély helyreállításának megnyugtató feltételeként további feltárásokra volt szükség. A helyiek kérésére először a veszprémi Bakonyi Múzeum régésze, Rainer Pál tartott Lovason helyszíni szemlét 1988 januárban. Ezt követően 1988. május 10-től június 10-ig ásatásokat és további falkutatást végzett

1

, de a munkát nem fejezte be. Azt 1989-ben az OMF Tudományos Osztálya vette át. Az utolsó helyszíni kutatási munkát László Csaba régész és Somorjay Sélisette, művészettörténész végez-