Pamer Nóra szerk.: Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 6. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1994)

Adrian Andrei Rusu: A hátszegi kerület középkori templomai 1700-ig

létezhettek boltozatok a hajók felett is. Néhány 18. századi templom az egyszerű dongaboltozat állandóságát bizonyítja, amelynek eredete ismeretlen. Könnyebb szólnunk a mennyezetekről, melyeknek példaképe ugyancsak a Síntámárie Orleai; használatuk átlépi az 1700-as éveket. A 16. századtól kezdve vannak bizonyítékaink egyes boltozatok tökéletesítésére. Egy Nalatí-n talált beomlott boltozat nyomai, helyzete és méretei egy stukkóbordás dongaboltozatra engednek következtetni.

22 Ide kell sorolnunk a Cincis-i templom ugyancsak hasonló stukkóbordás régi boltozatát.

23 Végül megemlíthető egy, korhoz nem köthető, eltűnt boltozat Ciula Mare-n (Nagycsula), amely az oltár felett emelkedett kupolaformában. A legtöbb tető, amennyire ismerjük, zsindelyezett volt. Densu§-on, Ostrov-on, esetleg Nálati-n kőlemezes, tégla, vagy római tetőcserép megoldásokkal is találkozunk. Ezekről azonban nem lehet tudni, hogy mikor épültek. Nyílások: A templomok nyílásainak kő- vagy fakerete többnyire tönkrement, kopás, pusztítás, vagy sarkalatos átalakítás következtében. Az olyan egyszerű emlék, mint a Ráchitova-i, gerendából készült ajtókeret fészekkel rendelkezett. Viszont Galad-n esetleg Zeicani-on (Zajkány) a küszöb római kőlapokból, és az ajtókeretek is kőből készültek. A helyi mesterek képesek voltak egyszerűbb kivitelezésű, csúcsíves ajtók készítésére (Ostrov), vagy egyenes záródású keretre, a szemöldökgyám íves szemöldökkövét utánozva (Riu Alb). Ezek bizonyára Hátszegen, vagy máshol látott modellek másolatai voltak. A legtehetősebb alapítók, mint pl.: a Sárácine§ti-i család Sälasu de Sus-ról, városi műhelyekben gyártott gótikus kereteket hozattak. A legjobb kivitelezésű ablakkeretek a Colti-i templom szentélye őrizte meg.

24 Korai gótikus ízlésnek megfelelően kidolgozott mesteri munka. Az Ostrov-i templom harangtornyának ablakkeretei, amelyek a 15. században készültek, már közepes színvonalú, egyszerűbb alkotások. Végül a templomok többsége nem rendelkezik faragott kövekkel, csak egyszerű, befelé táguló tölcsérbélletes nyílásokkal, amelyekben különböző vasrácsok voltak. A festészet: A hátszegi ortodox falfestészet csak a 16. század folyamán jelent meg. Síntámárie Orlea volt a valószínű modell, de ez nem volt feltétlenül mesterkibocsátó műhely is. Ugyanis semmi sem árulja el festészetének hatását, egészen Goldig. Egy feltételezett keltezésnek megfelelően a Colri-i templom építését a 14. század végére, vagy a 15. század elejére teszik. A 15. századi festészeti műhelyekben mind helyi, mind külföldön iskolázott mestereket is találunk. István mester képzettségéről, tehetségéről, akinek aláírása a Densusri oltáron található, elhangzott néhány vélemény.

25 Vasile Drágán feltételezése szerint az említett István mester készíthette az Ostrov-i harangtorony bejáratának timpanonján levő Szűz Máriát. A Ráchitova-i freskók felfedezése után a hátszegi falfestészet története kiegészült eg)'jelentős, 1450 körüli helyi részlettel.

26 Sajnos a hátszegi falfestészet többnyire elhal a Síntámárie-Orlea-i templom szentélyén levő és a karzat alatti jelenetek elkészülte után. Az esemény valamikor a 15. század II. felében történt. Régészeti adatokból tudjuk, hog)

7 festettek még a 16. században Nálatín, Mäläiestin, Galatin. A freskók összetételének tanulmányozása e művészeti ág hanyatlását bizonyítják. Úgy tűnik, hogy a 17. században a freskófestészetet a temperafestészet váltja fel. (Cinci§) Ez a helyzet az alapítók utódjainak kálvinizmusra való áttérésének, vagy kálvinista hatásnak tulajdoníthatók. Egész sor adatunk van arról, hogy a templomokat külső freskók is díszítették. Ha a 16. századot vesszük figyelembe, csak az esetleges Streisíngeorgiu-i és Strei-i analógiákkal rendelkezünk, viszont a 15. században Ostrovon és Densuson külön fülkékbe festették a védőszent ikonjait.