Pamer Nóra szerk.: Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 6. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1994)

Pámer Nóra - Kovács Éva: Csabdi középkori templomának feltárt romjai és egy korpusz-lelet

említett Zsigmond-kori pénzen kívül az egyetlen lelet a szentélyben talált 13. századi 5 cm nagyságú aranyozott bronz korpusz. (Ismertetését és értékelését Kovács Éva közli e cikk második felében). A korpusz a szentély belső északi fala mellől került elő. Hogy a lelőhely sír volt-e, bizonytalan, főként a fal mellett levő szokatlan helyzete és a sok kincskereső gödör miatt. A sírhely mellett szól viszont, hogy a gödör amelyben a korpuszt minden csontlelet nélkül találtuk, aránylag szabályos téglány alakú volt. A legvalószínűbbnek az látszik, hogy kincskeresők a sírból mindent kiszedtek, de a korpuszt kicsi mérete miatt nem vették észre és a visszatemetett földdel együtt újra visszakerült a sírgödörbe. Körítőfal és árok: Amint a bevezetőben említettük a templomot egy kőfal előtt húzódó árok vette körül, amely egyben a temetőt is övezte, nagyjából köralakban, amelynek átlagos átmérője 36 m. Ennek közepén helyezkedett el a templom. (Az árokpartok egymástól való távolsága 5 m, mélysége 3,5 m (keleti oldalon) és 2 m (északi oldalon) között mozgott a lejtés felé sekéyesedve. Az árkon belül húzódó kőfalat csak a keleti oldalon sikerült megtalálni a mai alatt 0,30 m-re. Az egy méter széles falmaradvány mérhető magassága kb. 0,50 m és mint egy 3,5 m hosszúságban volt követhető, ívelő falcsonk alakjában. A feltárás csupán arra szorítkozott, hogy az árok vonulatát és mélységét állapítsa meg a helyreállításhoz szükséges tereprendezés érdekében. (5., 6. kép) Összefoglalna: A templomra vagy építtetőjére vonatkozóan semmiféle írásos adat nincsen. A falut Chapol néven 1274-ben említi először oklevél,

11 de a templomra vonatkozó 7. kép A feltárt templom maradványai a félkörű szentéllyel