Pamer Nóra szerk.: Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 6. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1994)
Valter Ilona: „Népi” építészeti emlék a román korból: a dobronhegyi Ilona kápolna
bemutattuk. 34 A döröskei (Vas megye) Szent Jakab apostol tiszteletére szentelt kápolna külső falán 1991-ben végzett falkutatást Hajmási Erika. A hajófalon körben, szabályos rendszerben megtalálta a lefaragott lapos lizénák nyomát. Három román kori ablak és a román kori kapu került elő a déli hajófalon. 35 Lapos lizénák díszítik a búcsúszentlászlói barokk ferences templom nyugati végében megmaradt román kori kápolna szentély- és hajófalát, és a lizénák közében nyílnak a szentély ablakai, valamint a déli hajó három román kori ablaka. A lizénák a tagolt lábazatból indultak és felül a díszes, ívsoros párkányig tartottak. 36 Ez az eredeti elrendezés, azonban Dobronhegyen, Szompácson, Döröskén, Boncodföldén nem maradt meg. A román kori templomok déli hajófalát általában három rézsűs, félköríves ablak világította. így van ez Búcsúszentlászlón, így volt Döröskén. Lehetséges, hogy Szompácson is, itt azonban nem maradt meg az eredeti román fal. A kehidai kápolna déli falát csak két kisméretű ablak világítja. Teljesen egyedülálló, hogy a déli hajófalban csak egy ablak legyen. Dobronhegyen úgy tűnik, csak egy ablak volt, és ez csak a templom kis méretével magyarázható. A hajóhoz képest nagyméretű szentélyt viszont két félköríves ablak világította. A templom belsejében a hajófalak belső oldalában csúcsíves falifülkét találtunk, az északi oldalon kettőt, a délin négyet. Az e csoporthoz tartozó templomok belső falát több esetben díszítik fali fülkék. Lábazatig, padlóig leérő, csúcsíves falifülkéket találunk Zalalövő-Zalamindszenten, Oriszentpéterén, az északi és déli hajófalban 37 , Hegyhátszentjakabon a déli hajófalban 38 . A dobronhegyi falifülkék nem laposak, a falba félkörösen mélyedők. Ehhez hasonló fali fülkéket a bagodi vitenyéd-szentpáli romos, de a 13. század közepén épült körtemplom északi hajófalában láthatunk. 39 A felsoroltak alapján joggal tarthatjuk a dobronhegyi, eredetileg Szent Miklós tiszteletére szentelt kis templomot e téglatemplomokat építő műhely alkotásának. Stílusjegyei alapján a 13. század közepe táján (1260 körül) épülhetett. Mindent megtalálunk rajta, ami e korszak falusi templomainak sajátja: a torony, hajó, szentély hármas egységét, a lizénákat, ablakokat, fali fülkéket, de mindent kicsiben, és mindennek van valami sajátosan népies íze. Ezért neveztük ezt a kis épületet román kori „népi" műemléknek. A téglatemplomok legnagyobb része kegyúri templom volt. A Vas és Zala megyében különösen nagyszámú, a 13. század elejétől kialakuló kis- és középnemesi réteg volt e templomok építtető kegyura. Vajon a dobronhegyi templomot is ilyen kegyúri templomnak tekinthetjük? Mint láttuk, a falu 1271-ig királynői birtok volt, és ekkor kapta szolgálatai jutalmául a Nádasdy Darabos család egyik ősének számító Itemér fia Imre. A téglatemplomokat vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy a templomok nagysága, díszítettsége nagymértékben függ az építtető kegyúr anyagi helyzetétől. A nagyobb, díszesebb templomokat (Magyarszecsőd, Salomvár) a középnemesi réteghez tartozó kegyurak építtették. Itemér fia Imre nagy birtokszerző volt. 1271-ben már jelentős birtoktesttel rendelkezett, gazdag volt. E kicsinyke, szerény épület építtetője minden bizonnyal nem Itemér fia Imre volt, hiszen úgy tűnik, az már az ő birtoklása előtt felépült, akkor, amikor a falu még királynői birtok volt. Feltehetően a faluközösség építtette magának keresztelő és eskető plébániatemplomnak. E közösség, e falu igen kicsi lehetett, hiszen a 16m 2 belső terű hajóba legfeljebb 20 ember fért be, jó szorosan. Igazi falusi templom tehát e kis épület, amely ma is szolgálja a török idők után néhány kilométerrel arrébb települt falu lakóit. Ma is miséznek benne annak ellenére, hogy a legújabb időkben a falu közepén felépült a modern párja.
