Pamer Nóra szerk.: Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 6. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1994)

Kubinyi András: Egy üzletelő és diplomata várúr Mohács előtt: Ákosházi Sárkány Ambrus

ták-e. Feltűnő az is, hogy Ónod megszerzésénél is romos jelleget emelt ki az oklevél. A tanulság: a várkutatóknak az írott források adatait csak érvatosan szabad felhasználni! Elképzelhető, hogy mivel mindkét vár esetében zálogról, vagy vitatott tulajdonról volt szó, Sárkány a romos jelleget azért vette fel az oklevélbe, hogy esetleges perben építkezési kédtségeket számíthasson fel, noha nem is építkezett. A várból a múlt században még a mainál is többet lehetett látni. Römer Flóris jegyzeteiben az alsó kerítésről, és a csúcson egy őrtoronyról tud, amelyhez a kerítéstől „csak két lábnyi széles zig-zug úton lehetett jutni". Vázlatrajza az alsó vár „kerítését" ovális alakéinak rajzolja, amely dél táján az „őrtorony" felé befordul. Ennek déli fala előtt nincs fala az alsó várnak. A „tornyot" magát ötszögűnek rajzolja, nyugat felé két támpillérrel. Az „őrtorony" falainak szélességét három lábnyira, azaz kb. egy méterre veszi.

173 Berg Károly 1860 körüli felmérése csak abban különbözik Rómertől, hogy az alsó vár falait nem oválisnak, hanem sokszéigűnek, a „tornyot" pedig négysz/)g alakúnak tünteti fel. Az építmény több osztatéi, középen — talán egy udvarfélében? - víztároló medence látszik. Koppány, aki az alaprajzot közli, 1993-ban kőtoronynak tartotta, s ebben Rómert követte. Ezzel szemben részben formai okból, részben a keskeny, csupán egy méteres fal miatt Gerő Lászlé) a torony értelmezéssel szemben foglalt - a jelek szerint okkal - állást.

174 Akárhogy is van, egy viszonylag jelentéktelen várról van szó. 1515-ben azután tijabb váruradalommal gazdagodott Sárkány. Június 6-án Ráskai Balázs tárnokmester és családja a Sárkány által - többek közt a parasztháború idején katonák tartására - adott 8000 forint kölcsön léjében eladja neki, feleségének, Zábláti ZsóFiának, valamint testvéreinek, Jánosnak és Ferencnek a Trencsén megyei Lednice várát tartozékaival.

175 A lednicei uradalom fontosabb volt a hegyesdinéi, a vár hasonlóképpen. Összehasonlítva Hegyesddel, ami végül 12000 forintba került Sárkánynak, teljesen nyilvánvaló ennek az adatnak irrealitása. Nem tudjuk ugyan, hogy Ambrus úr mikor mondott le Eberhardról, de ez nagyjából ugyanebben az időben történt. Onodot a következő évben adja el, úgyhogy az örökölt - nem különösen jelentős - Zala megyei birtokain kívül két váruradalom (Hegyesd és Lednice), valamint az Érd közelében kiépülő birtokteste maradt. 1519-ben megkísérelte birtokait felosztani. E szerint magának a Vas megyei Kőszeg várát és mezővárosát tartotta meg, János kapta a hegyesdi, Ferenc az Érd körüli uradalmat. Nyilván Lednice is Ambrusnál maradt.

176 Mivel a birtokok továbbra is egységesen vannak a testvérek kezében, ez is a szokásos jogi játékhoz tartozott. Nem foglalkozva most egyéb kisebb birtokszerzéseivel, még egy — a gyakorlatban nem érvényesült - birtokszerzését kell megemlítenünk. 1522-ben Nándorfehérvár eleste miatt II. Lajos elkobozta az ottani bán, Hédervári Ferenc javait, és azt néhány híve között osztotta fel. Sárkány Korlátkövi Péterrel együtt a Tolna megyei Tamási várat, a Somogy megyei Lak kastélyt, tartozékaikkal, és néhány egyéb birtokot kapott.

177 A Sárkány Ambrus, immár országbíró, birtokában levő javak legteljesebb felsorolása II. Lajos király 1525. április 24-én kelt oklevelében olvasható, amelyben birtokai királyi jogát adja főként külföldi követségei érdemeiért neki és általa a nagyságosnak (!) nevezett Jánosnak és Ferencnek. Ezek a következők. Hegyesd vára és tartozékai: Almád, Bécs, Győrök, Válus, Vindornyaszőlős nemesi kúriával, birtokok, ill. Téirek, Karmacs és Csáford birtokrészek. Utána Középrajk birtokrész következik nemesi kúriájával és tartozékaival Felsőrajk, Petréte, Jakabfalva, Lengyel, Ákosháza, Ebergény birtokrészek Zala megyében. (Ez a középrajki birtoktömb volt a Sárkány család ősi vagyona.) Van egy nemesi kúria Érd birtokrészen, hozzá tartoznak Pest megyében: Berki, Diód, Ében és Jenő birtokrészek, Tárnok birtok, Tétény mezőváros, Keszi birtokrész egy nemesi kúriával, valamint Szőkefölde