Pamer Nóra szerk.: Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 6. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1994)

Kubinyi András: Egy üzletelő és diplomata várúr Mohács előtt: Ákosházi Sárkány Ambrus

fiának — és későbbi utódának - Szelim szultánnak még 1511 évi lázadásáról. Nyil­ván a Budára befutott kémjelentéseket foglalta az osztrák követ számára össze. Az adatok - ha nem is hibátlanok - alapjában megfeleltek a tényeknek. 143 1513 szep­temberében török hírekről, de magyarországi eseményekről, mint pl. a gyermek Lajos ifjabb király bárányhimlőjéről is értesíti a császár bécsi kormányát. Az oszt­rákok különben rendszerint Scherko-nak nevezték. 144 1514 szeptemberében Cus­pinianus császári követet Budán Brandenburgi György őrgróf, Bakócz. és Szatmári György kíséretében látogatta meg, ez mutatja növekvő személyes tekintélyét, és osztrák szakértő jellegét. 145 Nem sokkal később írásban tájékoztatta Cuspinianust a lengyel-orosz harcokréd. Ezt a levelet oly fontosnak tartották, hogy a császárnak is megküldték. 146 Ne folytassuk egyelőre az osztrák kapcsolatok kérdését. Gorombán fogalmazva azt is mondhatnánk, hogy osztrák ügynök, sőt kém volt a magyar királyi udvar­ban. A dolog természetesen nem ennyire egyszerű: az általa közölt hírek továbbí­tása egyike sem ártott az országnak, viszont növelte az iránta osztrák részről élve­zett bizalmat, és feltehetően saját pénztárcája tartalmát is. Mint időnként felhasz­nált diplomatának, ez feltétlenül jól is jött. II. Ulászló uralkodása idejéből még két követségéről tudunk. Zsigmond lengyel király és Szapolyai Borbála 1512. évi esküvőjén Thurzó János boroszlói péispökkel ő képviselte a vőlegény bátyját, II. Ulászló magyar és cseh királyt. 147 Ezt a megbízatást bizonyára a Szapolyaiakhoz fűződő kapcsolatával érdemelte ki. 148 1513-ban a húsz évvel azelőtt meghalt III. Frigyes császár temetésén - akkor készült el a síremlék - ő volt a magyar kéwet. Ez viszont az osztrák kapcsolatai következménye volt. 149 Fentebb utaltam arra, hogy az 1510. évi követségnek volt negatív hatása is pá­lyájára. Az kétségtelen, hogy ez alatt váltották le a pozsonyi ispánságról, valószínű azonban, hogy ezt előre megtárgyalták vele, hiszen láttuk, hogy ő adta át a pozso­nyi várat - valószínűleg megbízottam keresztül - Podmaniczky Jánosnak. Ami sok­kal séilyosabb volt, távollétét felhasználták a pozsonyi harmincad éléről való eltá­volítására. 1510. október l-jén, amikor Konstanzban volt, a harmincadot Baracsi Mátyás királyi sáfárnak adták bérbe évi 5500 forintért. Mivel Sárkány és Floly bér­lete a következő év március 25-én járna le, az új bérlő akkor veheti át. December 26-án Baracsi már társat is vett maga mellé, Keresztesi Tilaji János deák, Bakócz pozsonyi tizedszedője személyében. Ezzel az érseket is maga mellé állította. A ki­rály különben a harmincad bevétele növelése érdekében kedvezményeket is adott, pl. felszabadította a szarvasmarha kivitelét. 159 A dologban az a különös, hogy másfél évvel előtte Sárkányék 7000 forintért vették bérbe, éspedig úgy, hogy nem élveztek kereskedelmet élénkítő intézkedéseket. Bizonyára ennek következ­tében voltak állandó nehézségek a harmincadszedésnél, hiszen a vámosok kény­telenek voltak törvénytelen vámokkal növelni a bevételeket. Az ügy folytatása kü­lönben komikus lett. A király már 1511. február 6-án éigy intézkedik, hogy a po­zsonyi és a soproni harmincadot továbbra is Sárkánynál és Holynál tartja, mert sok pénzzel tartozik nekik. 1;)1 Március 14-én azonban mind a király, mind a ná­dor elrendeli a harmincad átadását Baracsinak és Tilajinak' 32 , hogy március 23­án már arról értesítse Ulászló Pozsonyt, miszerint Sárkánytól ugyan német követ­sége idején elvette és Baracsiéknak adta a harmincadot, de mivel tartozik Sár­kánynak, mégis nála hagyja. Négy nap múlva Ambrus irr közli a várossal, hogy a király tévedésből vette el a harmincadot, de mivel 8000 forinttal tartozik neki, mégis nála hagyja. 153 Ezzel azonban még mindig nem zárult le az ügy. Május 8-án a király végleg úgy határoz. Sárkány és Baracsiék ügyében, hogy ámbár Sárkánynál hagyja a harmincadot, de kötelezi, hogy Fizesse vissza a Bakócz érsek által a király­nak kölcsönzött pénzeket. 154

Next

/
Oldalképek
Tartalom