Pamer Nóra szerk.: Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 6. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1994)
Kubinyi András: Egy üzletelő és diplomata várúr Mohács előtt: Ákosházi Sárkány Ambrus
fiának — és későbbi utódának - Szelim szultánnak még 1511 évi lázadásáról. Nyilván a Budára befutott kémjelentéseket foglalta az osztrák követ számára össze. Az adatok - ha nem is hibátlanok - alapjában megfeleltek a tényeknek. 143 1513 szeptemberében török hírekről, de magyarországi eseményekről, mint pl. a gyermek Lajos ifjabb király bárányhimlőjéről is értesíti a császár bécsi kormányát. Az osztrákok különben rendszerint Scherko-nak nevezték. 144 1514 szeptemberében Cuspinianus császári követet Budán Brandenburgi György őrgróf, Bakócz. és Szatmári György kíséretében látogatta meg, ez mutatja növekvő személyes tekintélyét, és osztrák szakértő jellegét. 145 Nem sokkal később írásban tájékoztatta Cuspinianust a lengyel-orosz harcokréd. Ezt a levelet oly fontosnak tartották, hogy a császárnak is megküldték. 146 Ne folytassuk egyelőre az osztrák kapcsolatok kérdését. Gorombán fogalmazva azt is mondhatnánk, hogy osztrák ügynök, sőt kém volt a magyar királyi udvarban. A dolog természetesen nem ennyire egyszerű: az általa közölt hírek továbbítása egyike sem ártott az országnak, viszont növelte az iránta osztrák részről élvezett bizalmat, és feltehetően saját pénztárcája tartalmát is. Mint időnként felhasznált diplomatának, ez feltétlenül jól is jött. II. Ulászló uralkodása idejéből még két követségéről tudunk. Zsigmond lengyel király és Szapolyai Borbála 1512. évi esküvőjén Thurzó János boroszlói péispökkel ő képviselte a vőlegény bátyját, II. Ulászló magyar és cseh királyt. 147 Ezt a megbízatást bizonyára a Szapolyaiakhoz fűződő kapcsolatával érdemelte ki. 148 1513-ban a húsz évvel azelőtt meghalt III. Frigyes császár temetésén - akkor készült el a síremlék - ő volt a magyar kéwet. Ez viszont az osztrák kapcsolatai következménye volt. 149 Fentebb utaltam arra, hogy az 1510. évi követségnek volt negatív hatása is pályájára. Az kétségtelen, hogy ez alatt váltották le a pozsonyi ispánságról, valószínű azonban, hogy ezt előre megtárgyalták vele, hiszen láttuk, hogy ő adta át a pozsonyi várat - valószínűleg megbízottam keresztül - Podmaniczky Jánosnak. Ami sokkal séilyosabb volt, távollétét felhasználták a pozsonyi harmincad éléről való eltávolítására. 1510. október l-jén, amikor Konstanzban volt, a harmincadot Baracsi Mátyás királyi sáfárnak adták bérbe évi 5500 forintért. Mivel Sárkány és Floly bérlete a következő év március 25-én járna le, az új bérlő akkor veheti át. December 26-án Baracsi már társat is vett maga mellé, Keresztesi Tilaji János deák, Bakócz pozsonyi tizedszedője személyében. Ezzel az érseket is maga mellé állította. A király különben a harmincad bevétele növelése érdekében kedvezményeket is adott, pl. felszabadította a szarvasmarha kivitelét. 159 A dologban az a különös, hogy másfél évvel előtte Sárkányék 7000 forintért vették bérbe, éspedig úgy, hogy nem élveztek kereskedelmet élénkítő intézkedéseket. Bizonyára ennek következtében voltak állandó nehézségek a harmincadszedésnél, hiszen a vámosok kénytelenek voltak törvénytelen vámokkal növelni a bevételeket. Az ügy folytatása különben komikus lett. A király már 1511. február 6-án éigy intézkedik, hogy a pozsonyi és a soproni harmincadot továbbra is Sárkánynál és Holynál tartja, mert sok pénzzel tartozik nekik. 1;)1 Március 14-én azonban mind a király, mind a nádor elrendeli a harmincad átadását Baracsinak és Tilajinak' 32 , hogy március 23án már arról értesítse Ulászló Pozsonyt, miszerint Sárkánytól ugyan német követsége idején elvette és Baracsiéknak adta a harmincadot, de mivel tartozik Sárkánynak, mégis nála hagyja. Négy nap múlva Ambrus irr közli a várossal, hogy a király tévedésből vette el a harmincadot, de mivel 8000 forinttal tartozik neki, mégis nála hagyja. 153 Ezzel azonban még mindig nem zárult le az ügy. Május 8-án a király végleg úgy határoz. Sárkány és Baracsiék ügyében, hogy ámbár Sárkánynál hagyja a harmincadot, de kötelezi, hogy Fizesse vissza a Bakócz érsek által a királynak kölcsönzött pénzeket. 154
