Pamer Nóra szerk.: Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 6. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1994)

Kubinyi András: Egy üzletelő és diplomata várúr Mohács előtt: Ákosházi Sárkány Ambrus

budai várnagy, Sárkány régi barátja lett. A választott bírák közt volt Ambrus úr po­zsonyi alispánja, Csenkei Benedek, valamint a pozsonyi bíró is. Mindkét fél előad­ta a másikkal szembeni panaszait, amelyek többnyire a harmincadszedéssel voltak kapcsolatban. Sárkánynak a viszályban név szerint említett beosztott harmincado­sai közül az egyik rokona, a Buzádszigeti ágból való Sárkány Bernát, egy másik az ugyancsak Zala megyei - és talán szintén atyafi - Bagodi Benedek volt. 108 A vi­szályt a jelek szerint rendezték, és a kapcsolat a továbbiakban nagyon jó volt Sár­kány és a grófok közt. 1509 végén Péter gróf szóban felhatalmazta harmadfokú nagybátyját, Szentgyörgyi Ferenc grófot és testvéreit, hogy Rusztot, Nezsidert és két falut 4000 forintért bárkinek elzálogosítsák. Ok ezt meg is tették Sárkánynak és Nagypalugyai (Platthy) György soproni ispánnak, de mivel ez csak szóbeli meg­bízás volt, amíg az írásba nem foglaltatik, helyette a Pozsony megyei Csütörtök mezővárost és tartozékait kötik le. 109 Talán ennek az ügyletnek a révén jutott Sárkány a Szentgyörgyiek eberhardi vá­rának (ma Malinovo, Szlovákia) és uradalmának birtokába. 1510-től mutathaté> ki Eberhard Sárkány kezén, és az sem lehet véletlen, hogy Sárkány emberei innen Szentgyörgyi Péter gróf embereivel együtt vesznek részt hatalmaskodásokban. 1519-ben már Balassa Ferenc ül benn - a Szentgyörgyiek részéről! - Eberhard­ban. 110 Eberhard Sárkánynak a jelek szerint rezidenciaként volt fontos, amire azért is szüksége volt, mert 1510 óta már nem pozsonyi ispán, de gazdasági ügyei továbbra is Pozsonyhoz kötéitték. így 1512 augusztusában Eberhard várába hivatta a pozsonyi káptalannak, mint hiteles helynek küldötteit, hogy előttíik 2000 forin­tért eladja a Pozsony megyei Vedrőd birtokot sógorának, a vitézlő Hradnai Holy Pálnak, feleségének, Dorottyának, valamint fiaiknak, Mártonnak és Pálnak. Ez nyilván valami a sógorok közti elszámolás következménye lehetett. 1 11 Ambrus lir 1514. március elején is Eberhardról ír levelet Pozsony városának, 112 és úgy tűnik, hogyha nem Budán, a királyi udvarban, vagy hivatalos úton külföl­dön tartózkodik, akkor Eberhardon lakott. Sajnos, Eberhard középkori várának helyét és formáját nem ismerjük, noha a nagyéiri rezidenciák ismeretéhez fontos lenne. 113 Nem ez volt Sárkány első vára, hiszen 1504 óta már a Zala megyei Hegyesd zá­logbirtokosa 114 , erről azonban az alábbiakban részletesebben lesz szó. Említe­tnünk kell azonban még egy Pozsonnyal és Sopronnal kapcsolatos ügyet. Sopron­megye ispánsága (pontosabban csak az ispánság fele!) és a soproni városkapitány­ság ebben az időben az idegen Weitmüller családnál volt zálogban. 1505. oktciber végén a király megengedte Sárkánynak a kiváltást. 110 (Gondoljunk arra, hogy az 1505-ös országgyűlési határozat, amely idegen király választását kívánta volna megakadályozni, már beprogramozott egy magyar-német háborút!) 1506. márci­us 25-én a király aztán Sárkánynak adta az általa kiváltott ispánságot és kapitány­ságot zálogba, ezzel járt a város évi 436 forintos adója, és a soproni harmincadjö­vedelemből évi 164 forint. (Mint láttuk, Sárkány — és sógora — kezén volt maga a harmincad.) A zálogösszeg 4000 forint volt. 116 Három év múlva, 1509. május 22-én, Brünnben II. Ulászló király, mivel nagysá­gos Sárkány Ambrus pozsonyi ispán a Weitmüllerektől kiváltott soproni honort átadta az ugyancsak nagyságos Nagypalugyai Platthy Györgynek, akit a király fel­vett speciális familiárisának, most ugyanazon feltételekkel, melyekkel Sárkány ke­zén volt, zálogba adta ugyancsak 4000 forintért Platthynak. Az oklevelet a kancel­lária Podmaniczky János kamarásmester referálása alapján állította ki. 117 Platthy érdekes méidon 1506-ban a Miksa császárral folytatott háború idején átállt az oszt­rákokhoz, és ezért el is kobozták birtokait. 118 most - többnyire Trnka néven, vagy németül Girsigh Ternigko von Palaussnak nevezve, 1518-ig marad Sopron ura,

Next

/
Oldalképek
Tartalom